Elemző: a „médiakormányzás” sem képes elfedni a polgári Magyarország ígéretének szertefoszlását

Az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint értelmiségi kiábrándultság érzékelhető a kormány szellemi holdudvarában.

"A kormány számára azért is különösen fájdalmasak a megfogalmazott felvetések, mert a Fideszhez köthető vagy a Fidesz politikai közösségével szimpatizáló szervezetek, egyének részéről nincsenek hozzászokva az érdemi, időnként bírálatokat is tartalmazó visszacsatolásokhoz" – vélekedett Kovács János.

Hozzátette: ez egyébként a jelenlegi kormányzás egyik komoly gyengesége is,

„nem elég nyitott, nem elég adaptív, hiányzik belőle a vitakészség, a kompromisszumkeresés, a szükséges mértékű önkorrekció, ehelyett tevékenységét a konfrontáció, az ’erőpolitizálás’ jellemzi.”

Az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint azonban a Professzorok Batthyányi Körének értékelése rámutatott, hogy a Gyurcsány-kormányok alatt bevezetett, ám a Fidesz által csúcsra járatott „médiakormányzás” sem képes elfedni a feszítő társadalmi problémákat, a kormányzás szakpolitikai kudarcait, hatalomfelfogását, korruptságát, s ezzel együtt a polgári Magyarország ígéretének szertefoszlását.

„A kormány most arra törekszik, hogy a nyilvánosság előtt párbeszédre kész, konstruktív szerepben tűnhessen fel” – mondta az Alfahírnek Kovács János. Erről szól Orbán Viktor válaszlevele is, amiben „magyarázzák a bizonyítványt”.

„Kommunikációs szempontból ez sikeres lehet, ám a megfogalmazott problémák továbbra is velünk maradnak, így szükségszerűen felszínre törnek majd”

- tette hozzá az elemző.

Ugyanakkor kijelentette: a bírálat mégsem az egyes vizsgált területek, intézkedések, sokkal inkább a kormányzás módja, irányvonala szempontjából lényeges. Kovács János szerint jelzésértékű abban a tekintetben, hogy az Orbán-kormány letért arról a pályáról, amit egykor meghirdetett, zárójelbe tette azokat az értékeket, amelyeket zászlajára tűzve – „egy a tábor, egy a zászló” – képes volt egy értékszemléletű integratív funkciót is ellátni.

„Ma már – miként egy kormányközeli elemző nyilvánvalóvá tette számunkra – tudjuk, hogy mindez csak hívószó, politikai termék volt”

– fogalmazott az Iránytű Intézet vezető elemzője, utalva G. Fodor Gábor korábbi kijelentésére.

„A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a ’polgári Magyarország’ hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés”

 – nyilatkozta 2015 februárjában a Magyar Narancsnak G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatójaként (aki mostanság egy bulvárportál főszerkesztőjeként tevékenykedik).