Bérfeszültség és elhanyagolás az iskolákban, óvodákban: harminc százalékos emelést javasoltak

Bajban vannak a pedagógusi végzettséggel nem rendelkező, ugyanakkor a mindennapi pedagógusi munkát közvetlenül segítő dolgozók.

Az ellenzéki párt alelnöke, tiszavasvári polgármestere szerdai budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, a fiatal generációk oktatását és nevelését segítő pedagógusi asszisztensek, dajkák, technikai és fizikai alkalmazottak, titkárok közalkalmazotti besorolásba tartoznak, ugyanakkor mivel nincs pedagógusi szakképzettségük, és hivatalosan nem pedagógusi munkakörben dolgoznak, nem tartoznak a pedagógusi bértábla hatálya alá sem.

A képviselő szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a munkavállalók az elmúlt közel egy évtizedben szinte semmilyen bérkiegészítést, béren kívüli juttatást nem kaptak.

Azt mondta, a háromévenkénti kötelezően előírt bértábla-lépések sem jelentettek számukra plusz juttatásokat, hiszen ezek általában beolvadtak a minimálbér-emelésbe. A Jobbik úgy véli, ez egy olyan igazságtalan helyzet, ami feszültségeket kelt az intézményekben, hiszen a munkavállalók egyik része kapott bérfejlesztést, másik részük pedig nem.

Fülöp Erik szerint hibás, és a problémát tovább mélyítő kormányzati döntés volt az is, hogy tavaly a közoktatási intézményben dolgozó, de pedagógusi végzettséggel rendelkező személyeknek úgy adtak kétszer 35 ezer forintnyi béren kívüli juttatást, hogy a köznevelési intézmények ugyancsak szakképesítés nélküli dolgozói erre nem számíthattak.

A helyzet orvoslására a Jobbik képviselői egy határozati javaslattal keresték meg az Országgyűlés elnökét, ami miszerint 2017. szeptember 1-ig 30 százalékkal emelnék a pedagógusi végzettség nélkül pedagógusi körben dolgozók bérezését.

Fülöp Erik szerint a béremelés mintegy húszezer főt érinthetne, azaz ennyi család megélhetésén segítene.