Ezért került a Kbt. hatálya alá az egyébként magántulajdonban álló HORIZON2020 ami azt jelenti, hogy ajánlattevőként közbeszerzést kellett meghirdetnie. Így legalább nyilvánosságra került miként, milyen eszközökkel próbálják az alighanem nyugatra kivándorolt magyar munkaerőt keletről bevándorolt ukránokkal pótolni. (A közbeszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel, programmal nem áll kapcsolatban, az a magyarországi költségvetést terheli)
A Horizon2020 által kiválasztott nyertes cégek (DRG Design Kft.; McMiller Green Consult Kft) például egy ukrán médiakampányt bonyolítanak majd le: a szóbeli koncepció kialakításától és a sajtószövegek megírásától, a tévés és rádiós reklámspot hanganyagának az elkészítésén keresztül, a nyomdai előkészítéseken, a hirdetések és óriásplakátok megjeleníttetésén át szinte mindennel foglalkozni fognak, beleértve a rendezvényszervezést és a sajtó kezelését is. Az online megjelenéseket is elintézik: beharangozóval, hírlevéllel, honlapfejlesztéssel és frissítéssel, közösségi oldalakon való megjelenésekkel. A szerződés összértéke több mint 82 millió forint, ami nem feltétlenül tűnik kiugró összegnek az ágazatban az elvállalt széleskörű feladatok tükrében.
A McMiller honlapja szerint eredetileg lapkiadásra alakult, például hozzá kötődik a Bársony Fót című közéleti, polgári magazin, melynek a főszerkesztője maga a cégvezető volt. A cég online cégére, azaz a saját honlapja a mcmiller.hu egyébként a wix.com egyik aldomainjére mutat, ráadásul ez az url sávban is látszik meglehetősen amatőr hatást keltve. A külföldi szolgáltatónál könnyedén és ingyenesen lehet ehhez hasonló saját, új honlapot regisztrálni, sablonok alapján telepíteni és szerkeszteni, amit én is megtettem ezen bekezdés megírása közben.
Mindegy, apróság, ugorjunk.
Az igazi érdekesség inkább az, hogy a szerződés teljesítés helyei többségében ukrajnai ukránok által lakott települések: Lvov, Krivoj Rog vagy éppen az ukrán főváros; Kijev. Ugyanakkor Odesszára és Harkovra is kiterjed a médiakampány. Ezek a helyszínek az elmúlt időszakban a tragikus eseményekkel megtűzdelt ukrán–orosz nemzetiségi ellentétekről híresültek el, tehát az ottani lakosságnak akár kapóra is jöhet egy állásajánlat egy némileg stresszmentesebb környezetben. Az egyetlen megjelölt kárpátaljai település egyébként az az Ungvár, ahol 115 600 fős lakosságból alig hét százalék, azaz mintegy 8000 magyar.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke nemrégiben a Világgazdaságnak arról panaszkodott, hogy Magyarországot mégsem lepik el az új vendégmunkások, mert egyelőre hiányzik a jó, vagyis vonzó országreklám, az érintettek még aligha tudják, hogy itt tárt karokkal várják őket. A mostani pályázattal az országreklám elindulhat. Nem minősül szerencsejátéknak, ha arra tippelünk, hogy a mostani nyolcvanmilliós kampány csak a kezdet, egyfajta teszt lehet.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja mellesleg többek között a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, az álláskeresők munkához jutásának támogatása, a képzési rendszer fejlesztésének támogatása, hozzájárulás a korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához lenne. Az idegen munkaerő behívása első látásra nem annyira illeszkedik ezen feladatok közé.
Az ukrán vendégmunkások nem segíthetnek hazánk reménytelen helyzetén
A magasan képzett munkaerő esetében teljesen reménytelen helyzetben van Magyarország - közölte lapunkkal Molnár Balázs, Iránytű Intézet gazdasági elemzője annak kapcsán, hogy a Heti Válasz kiderítette: kész a jogszabályi környezetváltozás ahhoz, hogy hazánk több tízezer ukrán vendégmunkást fogadjon be, telepítsen le.
Reklámmal toborozhat munkaerőt Ukrajnában a kitárt karú Magyarország
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke azonban a Világgazdaságnak arról panaszkodott, hogy Magyarországot mégsem lepik el az új vendégmunkások. ...egyelőre hiányzik a jó, vagyis vonzó országreklám, az érintettek még aligha tudják, hogy itt tárt karokkal várják őket - mondta Koji a lapnak. Hozzátette: a magyarországi cégek teljesítménynövekedése leginkább a munkaerőhiányon múlik.