A bizonyítási eljárás folytatódik az elsőfokú bíróságon, évekig nem lesz ítélet.
Összefoglalva:
- A Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az első fok döntését;
- A Veszprémi Törvényszék tavaly azt állapította meg, hogy mindenki minden pontban ártatlan;
- dr. Zólyomi Csilla részben elfogadta az elfogultság ügyészi vélelmét, egy másik tanács tárgyalja az ügyet;
- Valószínűleg évekig tarthat a bizonyítási eljárás, ismét meg kell hallgatni mindenkit;
- Az ügyészség szerint ellentmondó, iratellenes és az indokolási eljárást megsértő módon végezte munkáját a Törvényszék;
- A védelem fenntartja az ártatlanságot; nincs ok az eljárás újrakezdésére;
- Soron kívül újra kezdődik az előkészületi szakasztól a bizonyítási eljárás.
- Ismét elemezni kell minden egyes vallomást, bizonyítékot, elemzést.
- Megdőlt a szakértők függetlenségébe vetett hit;
- "Nem elégséges, hiányos, nem alkalmas" - így értékelték az elsőfokú ítéletet.
- Kepli Lajos szerint annak legalább örülhetünk, hogy jogerősen nem mentették fel a vádlottakat, a veszprémi bíró egyértelműen elfogult volt.
- Az indoklás három órán keresztül tartott.
- 152 tárgyalási nap volt eddig
Megmaradt az esély...
Így legalább lehetőség lesz arra, hogy végre igazságos döntés szülessen, ugyanakkor az elszomorító, hogy az elmúlt években egy dilettáns bírói tanács egy dilettáns bírói döntést tudott csak összehozni, és nem jutottunk közelebb az igazsághoz, sőt eltávolodtunk attól - reagált lapunk érdeklődésére Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa. Az egykori parlamenti vizsgálóbizottság elnöke azután nyilatkozott, hogy a Győri Ítélőtábla hatályon kívűl helyezte a Veszprémi Ítélőszék tavalyi döntését; így ismét az előkészületi szakaszból kezdődik újra a per.
Kepli Lajos szerint, amit dr. Zólyomi Csilla tanácsvezető indoklásában elmondott, azt támasztja alá, hogy az első fokon kizárólag a vádlottak által felkért szakértőket, az érdekükben felszólaló tanúkat vettek csak figyelembe. Azt is kimondta a bírónő, hogy a kolléganője stílusában is elfogadhatatlan módon nyilvánult meg időnként, és mindig az ügyészséget kritizálta, "egyértelműen elfogult volt" - fogalmazott a politikus.
Szerinte ugyanakkor hiba volt ismét visszaküldeni a veszprémi törvényszékre az ügyet, mert a veszprémi kollégái választották meg a Mal-vezéreket felmentő Szabó Gyöngyit 2014-ben az év bírájának.
"Hogy várható el egy másik veszprémi törvényszéktől, hogy igazságos ítélet szülessen?"
- vetette fel.
Egy gyorsabb eljárásra számíthatunk, de akkor is legalább egy-két év, hogy valamilyen ítélet szülessen, és az még mindig nem jogerős - firtatja a jövőt Kepli, hozzátéve:
"annak legalább örülhetünk, hogy jogerősen nem mentették fel a vádlottakat!"
Hogyan tovább?! Mindent kezdhetünk elölről, egy új bíróval!
dr. Zólyomi Csilla vezette tanács ízekre szedte a Veszprémi Törvényszék munkáját, és gyakorlatilag az elejétől, az előkészületi szaktól kell kezdeni a bizonyítási eljárást. Az elsőfokú ítélet
„nem elégséges, hiányos, nem alkalmas, hogy a másodfokon felülvizsgálatra kerüljön sor”.
Ha megtennénk, átvennénk az első fok munkáját – tette hozzá. Emlékeztetve, hogy sok esetben a jegyzőkönyvekből emelték át a szakértői vélemnyeket.
Az új eljárást soron kívül kell elkezdeni, ismét egyenként, majd összesítve kell vizsgálni a szakértői véleményeket, a tanúvallomásokat, a bizonyítékokat, híváslistákat, az ellentmondásokat, és ezeket mind indokolni is kell.
Meg kell állapítani, hogy miért ment tönkre a X-es kazetta, a közvetlen előzményeket, az eseménykori állapotát, a reggeli és délelőtti eseményeket, mikor, ki és hol tartózkodott. Meg kell állapítani, hogy mi tartozik az elvárhatóság kategóriájába, az okozatossági kapcsolatokat, a természeti és környezeti károkozásokat, és minden egyes vádlott esetében vizsgálni kell halmazati fokozásokat is.
dr. Zólyomi Csilla szerint összességében nem állapítható meg, hogy a veszprémi törvényszék minden bírája kizárható lenne, de azt rögzítette, hogy egy teljesen új bírónak kell az egész ügyet átnéznie.
Mi folyt Veszprémben?!
A bizonyítási eljárás során több eljárási szabálysértés történt, voltak nem lényegesnek minősülőek, például pontatlan kioktatások, pontatlan jogi idézetek és kései jegyzőkönyvek. Vannak súlyosak is, amik önmagukban nem eredményezik a hatályon kívül helyezést, de rávilágítanak a helytelen bírói magatartásra - kezdte értékelését dr. Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla elnöke. Szerinte vissza kell térni az alapokhoz: a tisztességes tanácsvezetés, nem kelthet olyan benyomást, hogy már kialakult az álláspontja, tartózkodnia kell a sértő megjegyzésektől. Nem lehet tanúként megidézni valakit, hogy általános véleményt alkosson, nem kérdezhető a tényekről való következtetés, ilyen pedig történt - hangzott el.
Mindezekre több példát is felsorolt a bíró.
"A szakértői bizonyításnál rengeteg problémával álltunk szemben" - folytatta. Ha különleges szakértelem kell, akkor szakértőt kell bevonni az ügybe, de személyes véleménye nem kérhető, és például feltételezhetőséget sem kérdezhetnek tőle (az orvosszakértőktől azt kérdezte a veszprémi bíró, hogy, "hogy mi ett volna, ha" ismerik a ph-értéket?).
Szakértői kirendelés esetén is több hibára felhívta a figyelmet, több esetben is tévesen lettek elvetve szakértői vélemények, illetve nem lettek figyelembe véve azok. Ugyanígy összekeveredtek az egyéni és az egyesített szakértői vélemény. Volt, hogy más szakértő fejezett be egy más által elkezdett véleményt.
Az összefüggő szakvélemény előadását nem biztosította a bíróság - nem megengedhető, hogy a kérdések megválaszolására nem biztosított elegendő időt a bíróság.
Kifogásolható, hogy nem a szakértő foglalta össze a véleményét, hanem a bíró vonta le a következtetéseket!
Az adott ügyben több olyan szakértő kihallgatása is megtörtént, akiknek nem voltak releváns információja az ügyről, ezeket a fejtegetéseket, tudományos előadásokat, tanúvallomásokat ki kellett volna rekeszteni a bizonyítékok közül.
Azt elismerte dr. Zólyomi Csilla vezette tanács, hogy a törvényszék széleskörű adatgyűjtést végzett. Ugyanakkor szerinte nem volt logikus, hogy jutott el az ártatlanság vélelméig.
Nem derült ki, hogy a megállapított tények milyen fokban állnak a bizonyítással, és ezt még a másodfokon sem lehetett kiküszöbölni. Álláspontjuk szerint az indokolási kötelezettség megsértése miatt hatályon kívül kell helyezni az első fokú döntést. Nem vagy, nem elégséges mértékben derül ki, hogy mit vett számításba az első fok, és azt miképp értékelte. A döntési módszer felülvizsgálhatatlan - magyarázta dr. Zólyomi Csilla.
5 év ment veszendőbe - A tanács ismerteti az eddigi eljárást (mind a vád, mind pedig a védelem esetében)
dr. Zólyomi Csilla hangsúlyozta a per alapját: miért történt a gátszakadás, észlelhették-e, és tehettek-e volna ez ellen bármit a Mal Zrt. vezetői? Az elsőfokú bíróságnak az eljárási törvény minden részletét figyelembe vevő eljárást kell lefolytatnia: ismét többféle szakértő meghallgatására, a szakértő tanúk újbóli kihallgatására lesz szükség - utóbbiak a vádat erősítették volna, az ügyészség szerint. Emlékezetes, 2012 januárjában kezdődött a per, tehát 5 év ment veszendőbe. (A védőbeszédek ismertetéséből az is kiderül, hogy a vádlottak saját személyes, emberi tényezőiket is felemlegetették).
Kizárhatók a veszprémi törvényszék bírái! - az ügyészség szerint
Az elsőfokú bíróság több hiányosságára is felhívta a figyelmet az Ítélőtábla, így például kiemelte, hogy nagyobb volt a lúgtartalom a megengedettnél. Ismertette továbbá a fellebbviteli ügyészség beadványát, amely szerint számos hibát, megalapozatlanságot követett el az első fok. Több alkalommal is kifejtette, hogy sok feltételezés szerepelt az elsőfokú bíróság.
A bizonyítékok forrását például csak felsorolta, nem értékelte azokat. A tanúvallomásokat nem értékelte, hallgatott bizonyos bizonyítékokról, amelyek az északi fal süllyedéséről szólt, illetve hogy a fal 1 méternél nem magasabb víztömeget tarthat csak meg.
Kiemelte azt is, hogy a vádlottak vallomását az első fok kritika nélkül kezelte, önkényes és iratellenes a hatékony védelmi rendszerek vonatkozásában is a Veszprémi Törvényszék. A 835 ezer kiömlő lúg és több mint 900 ezer köbméter vörösiszap ömlött ki. Pedig 200-400 köbméter lúgra, és 50-100 köbméter vörösiszapra számítottak.
A jó karbantartás jogszabályi kötelezettség – hangsúlyozta a tanács vezetője.
Sem a túlzott vízmennyiség, a 2010 nyarán megjelenő pirosodásokkal sem foglalkozott az elsőfok. Devecser lakosság tájékoztatása kapcsán az időbeli értesítéseknek lett volna jelentősége.
Indokolási eljárás olyan szintű megsértésével állunk szemben, illetőleg mivel a Törvényszék vezetője sajtótájékoztatót is tartott, ezért az ügyészség szerint kizárható a törvényszék, és mivel az igazságszolgáltatásban vetett hit azt kívánja, hogy veszprémi törvényszék bírái nem vegyenek részt, sorolta dr. Zólyomi Csilla, a tanács vezetője
Az elsőrendű vádlott Bakonyi Zoltán egyébként nincs jelen, a vádlottak pedig nem járultak hozzá a kép és hanganyag rögzítéséhez. Az indokolás legalább 3 óráig tart majd.
Remény
Lapunk a határozathozatal előtt szólaltatta meg az Ítélőtábla épületében Morvai Krisztina nemzeti jogvédőt, és Kepli Lajost, a 2010-es ipari katasztrófát vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság jobbikos elnökét. Morvai Krisztina lapunknak arról beszélt, hogy a hétfői döntéstől az első fok hatályonkívül-helyezését várja, illetve annak kimondását, hogy a gátszakadás cselekvési kötelezettség elmulasztása miatt következhetett be. Kepli Lajos letöltendő börtönbüntetés kiszabását reméli, felidézve, a bizottság megállapította a MAL Zrt. döntő felelősségét, amit a parlament 2012 márciusában határozatban fogadott el. A szakpolitikus elképzelhetőnek tartja, hogy a vörösiszap-pert visszaküldik az első fokra, ami viszont azt fogja eredményezni, hogy további évekig nem fog kiderülni, hogy ki vagy mi okozta a 10 halálos áldozatot, több száz sérültet és több milliárdos kárt okozó katasztrófát.
Mindenki ártatlan!
Tavaly januárban bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszap-per mind a tizenöt vádlottját első fokon a Veszprémi Törvényszék. A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.
Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában akkor azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet.
Már több mint hat éve!
Tíz ember halála, 123 sérülése, életek tönkretétele
2010. október 4-én történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben.
A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szeptember 24-én Veszprémben elindult tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat.