Már Balog Zoltán felkonferálása is kínosan modoroskodó volt, de annyit azért megtudunk belőle: az emberi erőforrások miniszterének naponta "beszól" Isten, gondolatmenetében pedig nem létezik fontosabb, mint a hatalom, ami nem kormányzati kérdés, hanem azon múlik, mit enged a nép.
"Mit lát a pályán" Orbán?
A miniszterelnök bár nem ígért unalmas évértékelőt, nem tudott igazán átütő dolgokat mondani.
Beszéde első felét a nyugati és az európai helyzet elemzésének szentelte; volt itt minden: a politikai korrektség, a globalizáció és Brüsszel ostorozásán át egészen az elnyomott nép lázadásáig.
Már csak a "kísértet járja be Európát" fordulat hiányzott a mondandójából, bár az olyan izzadtságszagú jópofáskodások között, mint, hogy a konzervatívok nem "reménytelenül lúzerek", vagy az "új idők elfeledettnek hitt régi dalai" megfejthetetlen rébusza, ez talán nem is számított volna annyira rendhagyónak.
Kőkemény jobbikos retorikával igyekezett elmagyarázni, miért fordult az elégedetlenség "lázadásba" Európa nyugati felén és a tengerentúlon, bár szerinte az ottani társadalmak "első bálozók" hozzánk képest, mivel úgy véli, mi "talán elsőként lázadtunk fel, 2010-ben".
Igaz azt már nem fejtegette, hogy Magyarországon még nagyon is várat magára, hogy "a gyengének látszó kiszolgáltatottak" ugyanúgy hallathassák hangjukat, mint nyugaton.
Érdekes fordulat volt, amikor azt ajánlgatta: ha valaki szerint nem elég szabad a magyar királyi televízió, nézzen bele az amerikai adásokba, rögtön megnyugszik tőle a lelke, hogy itt mégis micsoda szabadság honol (végül is, Észak-Koreában is rossz az élet, csak ettől a ténytől itt még sem lesz jobb, ugye).
Újramárkázott "pannon puma"?
Majd - már-már gyurcsányi mélységekbe kalandozva - egy olyan Magyarország képét vázolta föl, amit az egész nyugat irigyel, többek között azért, mert itt nincs migránsveszély, sikereinben pedig "mindenki érdekelt", vagy legalábbis nem ellenérdekelt, és az egész világgal szemben "versenyképes".
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét "a mi testünkre szabott, a mi ösztönvilágunkból kikovácsolt" politikai-gazdasági szisztémának nevezte, ami abban az esetben teljesen igaz, ha a "mi" alatt a Fideszt értette.
Megtudhattuk, hogy a NER "kötőanyaga a bátorság": a kormány bátran rajzolta újra a gazdaság, a politika és az állam közötti határokat (ha lelki szemeink előtt felrémlik Mészáros Lőrinc, vagy éppen Andy Vajna bizalomdermesztő ábrázata, a miniszterelnök gondolatmenete nem is tűnik annyira értelmetlen frázisnak).
A legbizarrabb rész talán az volt, amikor Orbán Viktor azt ecsetelte:
"fellázadtunk a munkanélküliség ellen"; egymillió új munkahelyet ígértek, melyből 700 ezret meg is teremtettek, és küszöbön áll a teljes foglalkoztatás(!!!).
Ha előbb Mészáros és Vajna ugrott be, akkor most jusson mindenkinek eszébe az a családtagja, barátja, ismerőse, aki Nyugat-Európában húzza az igát a jobb bérek reményében (lehet, a miniszterelnök erre értette később, hogy az "alsó középosztály is megmozdult"...). Mert a 700 ezer új munkahely zömmel ott található, teljes foglalkoztatottság pedig maximum a fideszes nómenklatúra számára elérhető közelségű cél.
A miniszterelnök a sikertelen kvóta-népszavazásról többször is győzelemként, illetve olyan aktusként emlékezett meg, mellyel a kormány "megvédte" az országot, nem pedig több milliárd forint ablakon való, értelmetlen kidobásaként.
Kudarcok a leltárban
Orbán, meglepő módon, két súlyos nemzetpolitikai kudarcot is beismert:
saját bevallása szerint, bár küzdenek ellene, nem sikerült megállítaniuk a népességfogyást, és nem látja garantáltnak, hogy az oktatásnak sikerül hazafias nevelésben részesítenie a jövő generációit.
"Öt nagy támadás"
A miniszterelnök szerint 2017-ben zömmel ismét régi harcokat kell majd megvívnunk, ezek többségét az EU-val:
ezúttal a rezsiharcot, az adócsökkentéseket(?) és a munkahelyteremtő támogatásokat kell majd megvédeni Brüsszeltől, de ahogy borítékolható volt, továbbra is terítéken marad a migráció kérdése, illetve hadat üzent a civil szervezeteknek is, akik szerinte megpróbálják majd befolyásolni a 2018-as választásokat.
Orbán Viktor véleménye szerint a jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy "amikor a nép eléri célját, azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőkre".
Időutazás Orbán Viktor fejében
Orbán Viktor tizenkilencedik évértékelőjére készül, ennek apropóján pedig úgy éreztük, érdemes megnézni az elmúlt tíz év beszédeit, avagy azt, mi valósult meg abból, amit még ellenzékben ígért, vagy bírált az ellenzéki Orbán Viktor, és mit mondott, vagy ígért a kormányfő Orbán Viktor.