Onnan indult az egész történet, hogy egy civil szervezet feljelentette a bíróságon a londoni kormányt, azért, mert Szaúd-Arábia a britektől vásárolt bombákkal is operált a jemeni háborúban, ami civil áldozatokat is követelt. Az ügy már a legfelsőbb bíróság előtt van, ahol a fegyverlobbi körmére nézhetnek.
Az alapvető problémát az jelenti, hogy a jemeni háborúba 2015 márciusában beszállt Szaúd-Arábia is, akikkel csak az offenzíva óta 3,3 milliárd fontnyi (1200 milliárd forint) üzletet kötött a szigetország. Ezeknek a fegyvereknek is köszönhetően halhatott meg több, mint 4 ezer civil az összecsapásokban. Az Európai Unió és az ország jogai szerint is tilos az olyan államokba irányuló fegyverexport, ahol emberi jogokat sérthetnek meg, ez pedig Jemenben úgy tűnik, hogy létező helyzet.
A londoni kormány úgy védekezett a bíróságon, hogy súlyos diplomáciai hátrányai lennének annak, ha megszüntetnék az ilyen irányú szállításokat. A külügyi és a védelmi minisztérium elvileg vizsgálatokat folytat minden hasonló üzlet előtt, de nehezíti a helyzetet, hogy a szaúdiak is elismerték, hogy a britektől vásárolt kazettás bombákat bevetették Jemenben.
Az MNO megszólaltatta a témában Andrew Smitht, aki a Fegyverkereskedelem Elleni Mozgalom (CAAT) sajtóreferense. A szervezet alapvető célja, hogy felfüggesszék az exportot addig, amíg egy független vizsgálat nem bizonyítja be, hogy nem sértik az emberi jogokat az eladott fegyvert felhasználók. Smith szerint az is problémás, hogy a Közel-Kelet politikai bonyolultsága miatt sokszor fogalmuk sincs, hogy valójában hova fognak kerülni a haditechnikai eszközök.
Ha olyan országoknak küldünk fegyvereket, amelyeknek az emberi jogokkal való kapcsolata finoman szólva is problematikus, azzal politikailag is támogatjuk őket. Az Egyesült Királyság pedig nem mondhatja őszintén azt, hogy az emberi jogok és a demokrácia mellett áll, amíg ilyen rezsimeknek exportál fegyvereket. Lennie kell egy morális határnak, amelyet nem lépünk át.