Hol van már az a Trump, aki egy tollvonással felmondta volna az atomalkut?!

Az Iránytű Intézet elemzője szerint egyértelműen változott a kampány óta Trump Irán-politikája.

Ha megnézzük az elmúlt hetek amerikai politikáját, akkor láthatjuk, hogy az ellentétes vonalú. Iránnal keményebb, Izraellel szemben barátibb a hangvétel. Viszont, ha visszatekintünk az elnökválasztási kampányra, akkor tapasztalhatjuk, hogy jóval finomabb az Iránnal szembeni retorika, és a zsidó állammal kapcsolatban is középre mozdult el Trump - magyarázta lapunk érdeklődésére Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője.

A szakértő felidézte,Trump még azt is nagyon kemény szavakkal illette, amikor elődje, a Barack Obama vezette adminisztráció tartózkodott az ENSZ-ben Izraellel kapcsolatban.

Az, hogy ígérete ellenére egy tollvonással nem vonta vissza az atomalkut Trump, azzal elismeri azt is, hogy ez a paktum, a számos biztosíték eredményeként, működik – mondta Ember Zoltán, aki szerint Trump álláspontja ezért is finomodhatott.

Irán regionális hatalmi státusza az arab tavasz után erősödött meg. Azonban ez nemcsak Izraelt zavarja (Tel-Aviv egyébként most sokkal jobban aggódik a libanoni helyzet miatt, ahol persze szintúgy jelen van az Irán által támogatott Hezbollah), hanem az Egyesült Államok más öbölmenti szövetségesét is - így például Szaúd-Arábiát is aggasztja.

Ember Zoltán a furcsa iráni-amerikai viszonyra hozta fel példaként, hogy a retorikai kirohanások ellenére Irakban a két állam alakulatai együtt harcolnak az Iszlám Állam ellen.

Trump leveszi a kezét az izraeli-palesztin békefolyamatról

A lap a Fehér Ház egyik - neve elhallgatását kérő - tisztségviselőjére hivatkozva közölte, hogy a Trump-kormányzat ugyan nyitott az úgynevezett kétállami megoldásra - tehát arra, hogy Izrael állama mellett létrejöjjön a palesztin állam is -, de nem ragaszkodik hozzá.A "kétállami megoldást" Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő óvatosan szokta "kezelni", az izraeli jobboldal ugyanis elveti ezt, mondván, hogy Izrael államisága már megvan, a palesztinok államisága pedig szerintük nem jelent garanciát a békére.

Ugyanakkor az is tény, hogy Obama alatt Washington szimbolikus viszonyai (úgymint Nagy-Britanniával és Izraellel), kevésbé voltak hangsúlyosak. Ennek is lehetett a hatása, hogy például az UNESCO is a zsidó állammal szemben foglalt állást a palesztinok javára. Tel-Aviv viszont még mindig az alacsony intenzitású izraeli-palesztin konfliktusban érdekelt, és ebben akár társa is lelhet a Trump-kormányzatban - vélekedett Ember Zoltán, hangsúlyozva, hogy egyre inkább változik Trump álláspontja.

Az amerikai elnök szerdán egyébként a palesztinokat arra nógatta, hogy szabaduljanak meg az izraeliek iránti feltételezett gyűlöletüktől, s ezzel összefüggésben az iskolai oktatás fontosságát hangsúlyozta, miközben arra szólított fel Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet a megszállt palesztin területekre vonatkozó telepépítési politikájában.