2017. 02. 15. 20:44

Hol van már az a Trump, aki egy tollvonással felmondta volna az atomalkut?!

Donald Trump amerikai elnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel Washingtonban tartott közös sajtóértekezletén többek között szóba került a zsidó telepek és Irán kérdése is. Utóbbi kapcsán kijelentette, soha nem hagyja, hogy Irán atomfegyverhez jusson, ugyanakkor az atomalku felmondásáról már nincs szó. De mintha Izraellel kapcsolatban is érezhetnénk némi elmozdulást a Trump-szólamok kapcsán.

Ha megnézzük az elmúlt hetek amerikai politikáját, akkor láthatjuk, hogy az ellentétes vonalú. Iránnal keményebb, Izraellel szemben barátibb a hangvétel. Viszont, ha visszatekintünk az elnökválasztási kampányra, akkor tapasztalhatjuk, hogy jóval finomabb az Iránnal szembeni retorika, és a zsidó állammal kapcsolatban is középre mozdult el Trump - magyarázta lapunk érdeklődésére Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője.

A szakértő felidézte,Trump még azt is nagyon kemény szavakkal illette, amikor elődje, a Barack Obama vezette adminisztráció tartózkodott az ENSZ-ben Izraellel kapcsolatban.

Az, hogy ígérete ellenére egy tollvonással nem vonta vissza az atomalkut Trump, azzal elismeri azt is, hogy ez a paktum, a számos biztosíték eredményeként, működik – mondta Ember Zoltán, aki szerint Trump álláspontja ezért is finomodhatott.

Irán regionális hatalmi státusza az arab tavasz után erősödött meg. Azonban ez nemcsak Izraelt zavarja (Tel-Aviv egyébként most sokkal jobban aggódik a libanoni helyzet miatt, ahol persze szintúgy jelen van az Irán által támogatott Hezbollah), hanem az Egyesült Államok más öbölmenti szövetségesét is - így például Szaúd-Arábiát is aggasztja.

Ember Zoltán a furcsa iráni-amerikai viszonyra hozta fel példaként, hogy a retorikai kirohanások ellenére Irakban a két állam alakulatai együtt harcolnak az Iszlám Állam ellen.

Trump leveszi a kezét az izraeli-palesztin békefolyamatról

A lap a Fehér Ház egyik - neve elhallgatását kérő - tisztségviselőjére hivatkozva közölte, hogy a Trump-kormányzat ugyan nyitott az úgynevezett kétállami megoldásra - tehát arra, hogy Izrael állama mellett létrejöjjön a palesztin állam is -, de nem ragaszkodik hozzá.A "kétállami megoldást" Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő óvatosan szokta "kezelni", az izraeli jobboldal ugyanis elveti ezt, mondván, hogy Izrael államisága már megvan, a palesztinok államisága pedig szerintük nem jelent garanciát a békére.

Ugyanakkor az is tény, hogy Obama alatt Washington szimbolikus viszonyai (úgymint Nagy-Britanniával és Izraellel), kevésbé voltak hangsúlyosak. Ennek is lehetett a hatása, hogy például az UNESCO is a zsidó állammal szemben foglalt állást a palesztinok javára. Tel-Aviv viszont még mindig az alacsony intenzitású izraeli-palesztin konfliktusban érdekelt, és ebben akár társa is lelhet a Trump-kormányzatban - vélekedett Ember Zoltán, hangsúlyozva, hogy egyre inkább változik Trump álláspontja.

Az amerikai elnök szerdán egyébként a palesztinokat arra nógatta, hogy szabaduljanak meg az izraeliek iránti feltételezett gyűlöletüktől, s ezzel összefüggésben az iskolai oktatás fontosságát hangsúlyozta, miközben arra szólított fel Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet a megszállt palesztin területekre vonatkozó telepépítési politikájában.