Kiderült, hogy az elvégzendő közös munka része lesz a leégett zuglói zsinagóga helyreállítása, a Szeretetkórház fejlesztése, mi több, a határon túli magyar ajkú zsidó közösségek segítésének lehetőségeit is áttekintették. Ezen felül a Maccabi Európa Játékok, azaz a zsidó Európa-bajnokság 2019-es budapesti megrendezése is a kormány elé kerül, a helyszínként kiválasztott sportközpont témája miatt is.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár azt mondta, hogy
a megbeszélésen szóba került a hétvégi "neonáci rendezvény" ügye is, amelyet a Mazsihisz elnöke elfogadhatatlannak nevezett.
Hozzátette:
a felek megállapodtak abban, hogy – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására.
A hétvégén egyébként egyedül a HVIM, a Hammerskins és a Skins4Skins tartott közösen megemlékezést Budapesten (cikkünkben először tévesen írtuk a szervezőket, ezt most pontosítottuk - a szerk.), és a szervezők ki is adtak egy közleményt. Ebben a következőket írják:
"A megemlékezésen semmilyen formában nem voltak láthatóak tiltott önkényuralmi jelképek. Ezt a tényt mind a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőri erők, mind a sajtó képviselői alátámaszthatják."
sokszínű Megemlékezések
Máskülönben eddig sem a Hadtörténeti Múzeum és a Budavári Önkormányzat által közösen szervezet megemlékezés, sem a Börzsöny Akciócsoport hagyományos Kitörés Emléktúrája nem került tiltólistára.
Az Emléktúra azonban mégis az antiszemitizmus ellen fellépő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) látókörébe került. A TEV arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Országgyűlés a Btk. 2016. október 28-án hatályba lépett módosításával megteremtette a közösség elleni uszítással és így a gyűlöletbeszéddel szembeni hatékonyabb fellépés lehetőségét. A korábban szakmai fórumokon, államtitkári egyeztetéseken a Btk. jelenleg hatályos szövegével megegyező módosítását javasolta, ezért örömmel fogadta, hogy jogi álláspontjuk a törvény indokolásában is visszaköszön.
Mindezek alapján az Alapítvány monitoring csoportja jelenleg is vizsgálja, hogy a „Kitörés 60 neonáci megemlékezésen” elhangzott beszédek kimerítik-e a közösség elleni uszítás bűncselekményét. Ennek alapján a rendezvényen elhangzott beszédek és megnyilatkozások az új törvényi szabályozás következtében új megvilágítást kaphatnak, lévén a bűncselekmény megállapításához most már nem szükséges az erőszak közvetlen veszélye, illetve az erőszakos jellegű konkrét sérelem reális lehetősége. Mindezek alapján az ilyen és ehhez hasonló „szélsőjobboldali rendezvényeken” elhangzó gyűlöletcselekmények miatt büntetőjogi felelősségvonással végződő eljárások sokasága indulhat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy magán az Emléktúrán nem nagyon szoktak beszédek elhangzani, a TEV alighanem össszekeverte a rendezvényeket.