2017. 02. 17. 18:46

Különbség: az egyik felzárkóztatná a béreket, a másik szabadságharcot hirdetett ellene

Az év kezdete hagyományosan az évértékelések időszaka, ám jó esetben ilyenkor nemcsak hátrafelé, hanem a jövőbe is pillantanak a politikusok, és adott esetben programot hirdetnek. Legutóbb azt néztük meg, hogy Vona Gábor, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc milyen köntösbe bujtatta az üzenetét, most pedig bemutatunk egy kevésbé artikulált, ám annál aggasztóbb különbséget a miniszterelnök és első számú kihívója által elmondottakban.

Mint ismert, Orbán Viktor öt támadástól tart Brüsszelből (hatodik az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény ratifikálása lehetett volna, de azt a multinacionális cégek érdekeinek megfelelően támogatta a Fidesz és a kormányzat): újra a birkózószőnyegre kell állnia a rezsibiztosnak, megint elveszik a migránsok a kultúránkat, és persze nem nyugszanak majd Soros civiljei sem, azonban a másik két támadási felület ennél sokkal érdekesebb. Nem véletlen, hogy ezekről kevesebb szó esik.

Orbán Viktor 2017. február 10-én a következőket mondta: "2016-ban az is kiderült, hogy Brüsszel újabb és újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, az akció fedőneve brüsszeli nyelven: szociális pillér. Már korábban is előfordult, hogy Brüsszel megakadályozta a magyar kormány radikális adócsökkentését, adót emelni lehet, csökkenteni nem. Ezért az a kérdés, akarjuk-e, és ha igen, képesek leszünk-e nemzeti hatáskörben tartani az adópolitikát, dönthetnek-e adóikról szabadon a nemzetek. És végül fel kell készülnünk arra, hogy Brüsszel támadás alá veszi a munkahelyteremtő támogatásokat is. Számos ország, köztük mi is használjuk ezt a gazdaságfejlesztési eszközt, vagyis a kérdés az, a nemzetek dönthessék-e el, hogy akarnak-e munkahelyteremtő támogatásokat adni a vállalataiknak, vagy ezt a jogot is át kell adni Brüsszelnek?"

Persze, ez a Várkert Bazár tetején nagyon nemzetinek hatott, és joggal szorult ökölbe a keze az embernek, (csak kerüljön a kezünkbe egy brüsszeli bürokrata) - azonban most mi állunk a kerítés rossz oldalán.

A programadásról és alternatíva-állításról szól a Jobbik következő éve

Vona Gábor szombati évértékelő beszédével kapcsolatban Török Gábor politikai elemző azt írta, bár véleménye szerint a politikusi beszédek elemzése túlértékelt, Vonáét kivételesen érdemes megnézni: "egyrészt tisztán érthetővé teszi, hogy mi a Jobbik választási stratégiája, másrészt ritkán látni magyar politikust - nem papírból olvasva - ilyen profin előadni."

Emlékezetes, a Jobbik elnöke célként jelölte meg az évértékelőjében (amiből azóta a párt fontos programpontja lett), hogy a magyar emberek tisztességes bért kapjanak, amihez pedig versenyképesség szükséges, melynek alapját az oktatás, az egészségügy és a korrupció megszüntetése adhatja meg, ezzel szemben a magyar miniszterelnök a jelenlegi bérezési és adózási viszonyok konzerválását vetítette előre. Idekapcsolódik, hogy amíg Vona Gábor a magyarországi bérek félzárkóztatásához az Európai Unió intézményrendszerét használná fel (értsd: bérunió), addig Orbán Viktor továbbra sem tudott kilépni a szabadságharcos retorikájából, és Brüsszelt kritizálta. (Ez régi mániám: a brüsszeli, strasbourgi politikai azért is olyan, amilyen, mert vagy hagyjuk, hogy fejünk felett döntsenek, vagy pedig mi is részesei vagyunk a folyamatoknak. Csakúgy mint az Európai Bizottságban (EB) - Navracsics Zsolt, a Fidesz korábbi frakcióvezetője az egyik uniós biztos -, a különböző EU-s háttérintézetekben is ülnek magyarok; szóval ilyen esetekben róluk is ítéletet mondunk).

Tavaly október 6-án például a Bizottság Magyarországi Képviselete konzultációra hívta össze a magyarországi szociális partnereket az Európai Unió Házába. Az EB-t Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális ügyek és Társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának helyettes főigazgatója képviselte, a téma pedig a Szociális Jogok Európai Pillére volt. Igen, az, amitől Orbán Viktor annyira félt minket.

A 2015. szeptember 9-én Jean-Claude Juncker által bejelentett szociális pilléről való egyeztetésen a magyar kormány nem képviseltette magát, (nem is konzultált a témáról az érdekvédelmi szervezetekkel), de ott voltak a LIGA Szakszervezeteket, és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is.

A pillérnek 20 pontja van, olyan ördögtől való dolgok szerepelnek benne, mint az élethosszig tartó tanulás, a rugalmas és biztonságos munkaszerződések, a bérek, a nyugdíjak kérdése, a gyermekellátások, illetőleg a lakhatás. A beszámolók szerint az egyeztetésen Kazatsay Zoltán kitért a foglalkoztatás, a nemek közötti esélyegyenlőtlenség, az Európai Bizottság által sokat bírált közmunka (alacsony hatékonyságú, költséges rendszer) és adórendszer részleteire (progresszív adózás hiánya, magas és széleskörű adóterhek), a felnőtt oktatás és az élethosszig tartó tanulás kirívóan alacsony intenzitására és előfordulására.

Ez persze biztos rosszul érintette az Orbán-kormányt, hiszen ezekre épül a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gazdasági modellje.

Az pedig különösen kínos, hogy az Orbán által elutasított pillérről az Európai Szakszervezeti Szövetséggel (ETUC) is egyeztetett a Bizottság. Az ETUC 7 fő pontot fogalmazott meg:

-Igazságosabb gazdaság a minőségi munkahelyteremtés érdekében,

-Béremelés a munkahelyi és gazdasági igazságosság érdekében,

-A már meglévő jogok hatékonyabb érvényesítése és új jogok megszerzése,

-Fair mobilitás,

-Biztonságos munkaerő-piaci átmenetek,

-Szociális védelem és az erős közszolgáltatások,

-Intézményi változás annak érdekében, hogy egyenlő hangsúlyt kapjon a szociális Európa előremozdítása.

A LIGA Szakszervezetek egyébként alapvetően egyetértett a tagszervezeteit Európai szinten hatékonyan képviselő ETUC álláspontjával, azonban a speciális magyar helyzetet tekintve nagyobb hangsúlyt fektet egyes pontokra. Így például a bérek emelésére (s mielőtt eszünkbe a jut az az idősebb úr, aki annak örül, hogy végre megemelték a minimálbérét, ne feledjük, hogy azt a legtöbb uniós országban szintén megtették, még így is a béke feneke alatt van a bérszínvonal, és ezzel a lépéssel csak bérfeszültséget okozott, míg a cégek elkezdtek trükközni), a szakszervezeti jogok erősítésére, vagy épp a megfelelő szociális ellátórendszerhez való hozzáférés jogára.

S hogy kinek jó valójában a magyar adórendszer, arra álljon itt egy jól ismert példa: a Mercedes hazánkban tavaly mindössze 0,12 százalékos társasági adót, azaz 23 millió forintot fizetett be a magyar költségvetésbe a profitja után.

"Komoly ellentét feszül a két beszéd között" - állapította meg Vámos Csaba, a Magyar Munkavállalókért Mozgalom (MMM) alapítóelnöke. Meglátása szerint miközben Orbán Viktor Brüsszellel akar hadakozni, a szociális pillér számos olyan elemet tartalmaz, amely fontos lenne a magyar munkásoknak. Úgy látja azonban, hogy a miniszterelnök harca mögött csak a jelenlegi hűbéri-vazallus rendszer fenntartása a motiváció.

Tapasztalata szerint Vona Gábor bérunióval kapcsolatos kijelentésére felkapták a fejüket a magyar munkavállalók, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik által elindított uniós kezdeményezés mögé több érdekvédelmi szervezet is felsorakozik.

"Jelenleg ugyanis nyugat-európai munkát várnak el tőlünk, távol-keleti fizetésekért balkáni körülmények között"

- vázolta a helyzetet a szakszervezeti vezető.

Vámos Csaba az alacsony bérekkel magyarázta, hogy hazánkban szakmunkást (ácsot, asztalost, szerelőket, stb.) alig lehet találni, végül "csak vendégmunkásként fogunk ráismerni a magyar dolgozókra".

Mindegy, mit mondanak Orbánék, marad a dolgozói szegénység

A szakemberek szerint ennek oka a havi 53 ezer forintot jelentő közmunka kiterjesztése, amit önmagában akár még előrelépésnek is lehetne nevezni, a lényeg azonban részletekben és a mindennapi alkalmazásban rejlik.Közalkalmazottként kirúgják, közmunkásként felveszikA tavalyi esztendőben a Kulturális Közfoglalkoztatási Programban mintegy nyolcezer résztvevő foglalkoztatására nyílt lehetőség kulturális területen.

Határozottan úgy véli, hogy Orbán Viktor intézkedései révén a multinacionális cégek paradicsomává vált hazánk, az összeszerelő-üzemekben szépen kiépül egy bérrabszolga-társadalom.

„S a miniszterelnök évértékelőjéből az derült ki, hogy ez a folyamat még inkább ki fog csúcsosodni”,

tette hozzá Vámos Csaba, az MMM vezetője.