A szervezet az osztrák és a magyar boltokban kapható egyes élelmiszerek közötti különbségekről szóló kritikákra reagált, és hangsúlyozta, hogy a Nébih vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg.
A szervezet több ellenérvet is felsorolt:
- Az érzékszervi különbségek oka leginkább a vizsgált minták eltérő lejárati idejében vagy a termékek eltérő tárolási körülményeiben keresendő
- a beltartalmi különbségek oka, hogy egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztóinak ízlését figyelembe véve. A magyarok például jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízeket.
- eltéréseket okozhat az is, ha a vizsgált termékek különböző országokban, különböző gyártósorokon, vagy eltérő származási helyről beszerzett alapanyagokból készülnek.
Kiemelték ugyanakkor, hogy a felelős gyártók mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az összetevők pontos feltüntetésével tájékoztatják termékeik tartalmáról a fogyasztókat.
A tájékoztatás szerint a Magyar Márkaszövetség 60 tagvállalatának 95 termelési helye van Magyarországon, közvetlenül több mint 23 ezer embert foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk mintegy 1800 milliárd forint, adó- és járulékbefizetéseik meghaladják az évi 450 milliárd forintot.
Tagvállalataik csaknem 30 ezer hazai beszállítótól mintegy évi 500 milliárd forint értékben vásárolnak alapanyagot és szolgáltatást. Több mint egynegyedük a beszerzések 81-100 százalékát, több mint egyharmaduk 41-80 százalékát kizárólag hazai forrásokból fedezi.
Megvizsgálták, hogy Magyarországon is olyan minőségű terméket árulnak-e a multik, mint nyugaton
A napokban a szlovák agrártárca felhívta a figyelmet, hogy ugyanazon márkájú termékekből rosszabb minőségű kapható a szlovákiai multiknál, mint Ausztriában. A Nébih Magyarországon is elvégzett egy hasonló vizsgálatot, melynek eredményéről a kormány házilapja, a Magyar Idők számolt be.