Fekete-Győr András, a Momentum első embere ki is fakadt csütörtöki sajtótájékoztatóján, az ő megfogalmazása szerint „baromi szar dolog” az, hogy huszonéves, harmincas fiatalokat leügynököznek. Szomorúnak tartotta, hogy itt tart a magyar belpolitika. Szavai szerint:
az ügynököket, a besúgókat a mai politikai elitben kell keresni.
Majd kifejtette azt is, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ügynöklisták titkossága, hiszen a mai napig nem tudni azt, hogy a politikusok és állami vezetők közül kiket tudnak - az oroszok, az idegen nagyhatalmak, a belhatalmak vagy akár a magyar maffia - a szocialista rendszerben betöltött szerepükkel megzsarolni.
Újságírói kérdésre sem kívántak további, egyértelmű részleteket megosztani arról, hogy kívánják -e az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, illetve ha igen, akkor milyen lépéseket szeretnének megtenni ennek érdekében, mert szerintük „a hatalom árgus szemekkel figyeli minden lépésüket”. A téma azonban a XXI. század pártok körében többször is felmerült.
A rendszerváltás után hosszú évekkel megalakult Jobbik, illetve az LMP is számtalanszor követelte ügynökakták nyilvánosságra hozatalát a parlamentben. Schiffer András is kezdeményezte az ügynöklisták átláthatóságát, de a Fidesz szó nélküli leszavazta az antikommunista törvényjavaslatot és a sajátjaként sem terjesztette be azt.
A kérdés különös aktualitását az adja, hogy február 25-én lesz a kommunista áldozatok emléknapja. Elmondhatjuk azt is, hogy megemlékezéseket szervezni felemelő lehet ugyan, de a politika feladata elsődlegesen nem a merengés, hanem a cselekvés.