54 milliárd dollárról mondana le az unió, csak hogy "megleckéztesse" Trumpot?

Ha keresztül megy az Európai Parlament akarata, akkor hamarosan indul az EU-USA vízumháború.

Az EP egy csütörtöki határozatában döntött arról, hogy amíg az USA Lengyelországgal, Ciprussal, Horvátországgal, Romániával és Bulgáriával szemeben vízumkényszert tart érvényben, addig az amerikai állampolgárok se utazhassanak be szabadon a schengeni övezetbe.

A lépés elsőre indokolatlan izmozásnak tűnhet, de az unió még 2013-ban vezetett be egy olyan szabályozást, melynek értelmében, ha egy országból vízummentesen léphetnek be az unióba három hónapnál rövidebb időre, akkor a másik irányba is el kell törölni a vízumkötelezettséget minden uniós tagállammal szemben.

Brüsszel 2014-ben már figyelmeztette az amerikai kormányt, hogy jusson dűlőre az említett országokkal, ám az Egyesült államok akkor befeszült, ezért az előírások szerint tavaly április óta az amerikaiak csak vízummal léphetnének az Európai Unió területére, de a vonatkozó irányelvet eddig nem alkalmazták.

Nem tét nélküli a meccs

Ami nem is csoda, hiszen, ahogy azt aggódó nyilatkozataikban a European Travel Commission és a Network for the European Private Sector in Tourism turisztikai ernyőszervezetek is jelezték az EU felé: "az Európába látogató turisták legnagyobb része az USA-ból érkezik" - az elmúlt években 27,5 millióan jöttek - a tiltás pedig 54 milliárd dollárral rövidíthetné meg az európai vendéglátást (ennyit költöttek az Európában üdülő amerikaiak 2014-ben).

"A korlátlan beutazás jó, érteeeem?"

Félő, hogy az egész akció mögött egy kicsinyes, ideológiai töltetű politikai manőver húzódik meg, melynek lényege, hogy egyfajta választ adjon a Trump-féle, bizonyos arab országokat érintő beutazási rendeletre. Az ok jelen esetben is hasonló lehet, mint az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése kapcsán:

az európai elit valami homályos erkölcsi emelkedettségből kifolyólag most is kötelességének érzi "jól megmondani a frankót", még akkor is, ha ez Európa egészére nézve tetemes gazdasági károkkal jár.

Ráadásul - ahogy az orosz példa kapcsán is láthattuk -, mivel a kontinensnek alig van világpolitikai súlya, az üres gesztus legfeljebb arra lesz elég, hogy jól magunkra haragítsuk az újdonsült elnököt, aki eddig is bőven jelét adta, hogy nem kenyere a diplomáciai finomkodás. Ezért borítékolható, hogy egy vízumháborúban az unió húzná a rövidebbet.

Szürreális: amikor az Európai Bizottság józan eszében kell reménykedni

Szerencsére az Európai Bizottságnak (EB) két hónapja van eldönteni, bevezetik-e a vízumkényszert, ami ráadásul csak akkor lépne életbe, ha az uniós tagállamok is jóváhagyják. Egyelőre pedig úgy tűnik a testület inkább tárgyalna az amerikaiakkal: az EB egyik szóvivője szerint június 15-ére terveznek egy miniszteri szintű értekezletet az ügyben, és még a hónap vége előtt beszámolnak a fejleményekről.