„Hasznos volna az EU közös fellépése ezen a téren, hogy megakadályozza az ilyen kampányrendezvényeken való részvételt” - mondta Kern a Welt am Sonntagnak. A közös fellépés haszna az volna, hogy „nem egyes országok kerülnének nyomás alá, amelyekben megtiltják az ilyen fellépéseket, mint például Németország” - fejtette ki.
Az ankarai kormány minisztereket akar Németországba küldeni, hogy a Recep Tayyip Erdogan államfő kezdeményezte alkotmánymódosítás mellett érveljenek az ott élő török választópolgárok előtt. Több ilyen rendezvény megtartását különféle ürügyekkel lemondták vagy betiltották a szóban forgó települések (előfordult, hogy a parkolóhelyek hiányára hivatkoztak). A török kormány nehezményezte ezt. Törökországban április 16-án tartanak népszavazást az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki tisztség.
A török politikusok egyébként eddig akadálytalanul kampányolhattak és kampányoltak is az Unió területén. A német, osztrák és holland politikusok mostani aggodalmai alighanem aktuálpolitikai jellegűek. Kern sem beszélt mellé, nyíltan bírálta a törökországi alkotmánymódosítási kezdeményezést. „Egy elnöki rendszer bevezetése még jobban gyengítené Törökországban a jogállamiságot, korlátozná a hatalmi ágak elválasztásának elvét és ellentmondana az Európai Unió értékeinek” – szólt bele a török belügyekbe az osztrák kancellár.
Németországban él a Törökország határain kívül élő török közösségek legnagyobbja, és mintegy hárommillió tagja közül minden második szavazójoggal is rendelkezik Törökországban. A hollandiai Rotterdamban szintén megtiltották a tervezett török kampányrendezvényeket, és nem kívánatosnak nevezte a török politikusok kampányszerepléseit nemrég az osztrák kormány is.