A második Orbán-kormány megalakulása óta folyamatosan erősödik a kivándorlás

A 15–34 éves korosztályt érinti a legerőteljesebben a "kalandvágy-keresés".

A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki - olvasható a KSH honlapján. A Központ Statisztikai Hivatal „YOUMIG: A fiatalok nemzetközi vándorlásának hatásai – intézményi eszköztár és együttműködési csatornák fejlesztése” címmel 2017. január 1-jétől 2019. június 30-áig végez kutatást. A projekt célja, hogy feltárja a fiatalok (15–34 éves korosztály) vándorlásának okait, valamint migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeit.

Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 közötti időszakban folyamatos bővülést mutat, 74 ezer főről 370 ezer főre nőtt.

A Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek, az ezzel kapcsolatos nehézségek az adminisztráció és a helyi szolgáltatások több szintjén is jelentkeznek. A jelenségnek újszerű mozgatórugói vannak (például az online kommunikációs csatornák használata), ezek a helyi fejlesztések szempontjából is kiemelten fontosak. A fiatalok kivándorlása komoly emberi erőforrásbeli, elsősorban munkaerő-piaci hiányt okozhat, valamint a beáramló materiális transzferek (pl. hazaküldött pénzek) szempontjából is vizsgálandó jelenség.

A legmunkaképesebb korosztályok mennek el

Mint írják: a kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki. A kivándorlás erősödésével párhuzamosan a visszavándorlók száma is emelkedik. Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 közötti időszakban folyamatos bővülést mutat, 74 ezer főről 370 ezer főre nőtt.

A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás megállapította, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország – Németország, Nagy-Britannia és Ausztria – szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év volt, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.

Ugyanakkor az egészségbiztosítási rendszer nyilvántartásának feldolgozott adatai alapján az is ismert, hogy a 15–34 éves korosztályt érinti a legerőteljesebben a kivándorlás.