Besokallt az iszákos eurokrata?
Junckernek, ha szabad így fogalmazni, nincsenek könnyű napjai: nem elég, hogy folyamatosan aggódnia kell az euszkeptikus pártok erősödése miatt, egy ideje már az egyre inkább magára találó Kelet-Közép-Európa is az ő fülét rágja, amiért a hajdani ígéretek ellenére mégsem jut mindenkinek egyenlő mértékben a "bőség kosarából".
Most épp a csehek borították a bilit egy nagyon lényeges kérdésben, ugyanis a náluk végzett ételtesztek egyértelműen kimutatták: kardinális különbségek vannak annak kapcsán, milyen összetételű ételek jutnak a periféria-tagállamok, így például Magyarország piacaira is.
Tényleg létezik különbség?
A cseh tesztek szerint például egy doboz ottani Sprite üdítőben több mesterséges édesítő adalék található, mint a németországi termékben, de különbség igaz az Iglo halrudacskákra is, amelyek csehországi verzióiban 7 százalékkal kevesebb halhús található. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) magyarországi összehasonlításaiból is az derül ki, hogy a különbség nagyon is kézzelfogható: a szakemberek több édesipari termék esetében eltérő minőséget tapasztaltak az osztrák és a magyar minták között, de különbséget találtak egyes italok, italporok, tejtermékek és instant levesek körében is. A gyártók és a szakmai szervezetek természetesen felháborodva igyekeztek bagatellizálni a kimutatásokat, és intenzív válságkommunikációba kezdtek, melynek lényege annyi volt, hogy az eltérő fogyasztó igények miatt van szükség a régiónként kis mértékben eltérő receptúrák alkalmazására. Gondoljunk vissza azokra a botrányokra, amikor sorra buktak meg a vegyszerekkel szennyezett élelmiszerek a különféle áruházláncokban, majd mindenki döntse el, mennyire hisz az ilyen magyarázatoknak.Az EB elnöke a problémában meglátta a kiváló lehetőséget arra, hogy a lázadozó keleti államokat - Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Románia és Bulgária - visszaterelje a közös akolba, de a megosztottságban érdekelt magországok - Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország - szarvait is letörje kissé. Utóbbi abból a szempontból nem meglepő, hogy Juncker Brüsszel abszolút tejhatalmában érdekelt, és a Brexit óta még az addig megbízhatónak vélt nyugati országokat is gyanakvással szemléli.
Ez is élelmiszer önrendelkezési kérdés
A problémából világosan látszik, hogy az életminőségünk javításában - a termőföldek nemzeti kézben tartása, illetve a minőségi hazai mezőgazdaság megteremtése, önállóvá tétele és megőrzése mellett - az is kiemelten fontos szerepet játszik, hogy legalább olyan minőségű élelmiszereket emelhessünk le az áruházláncok polcairól, mint Nyugat-Európában. Hiszen jelenleg nem elég, hogy a multik ugyanazért a munkáért eltérő bért fizetnek a Kelet-európai tagállamok dolgozóinak, de nekünk még termékekből is silányabb minőség jut.Két lehetőség: központilag szentesített kettős mérce, vagy teljes behódolás
Az EB-elnök a tárgyalásokon kétféle opciót kínál majd a keleti tagállamoknak, így hazánknak is:
- Az első lehetőség az, hogy Brüsszel a nemzetállami fogyasztóvédő és minőségellenőrző szervekkel szorosabban együttműködve szigorúbb érvényt szerez a meglévő uniós szabályozásnak. Ez látszólag a tagállami szuverenitás erősítését jelentené, ám lényegében egy jelenleg is működésképtelen rendszer további, valószínűleg csupán bürokratikus toldozgatása lenne, minden érdemi előrelépés nélkül, ami csak a mostani állapotokat konzerválná.
- Létrehoznák az Európai Fogyasztóvédelmi Ügynökséget, ami központi szabályozás alapján biztosítaná az egységes ételminőséget a közös piacon. Ez papíron jól hangzik, viszont a valóságban a brüsszeli központosítási törekvések első valódi sikertörténete lehet, hiszen egy ilyen hatóság nyilván felülírná a nemzeti fogyasztóvédelem hatásköreit, az uniós lobbiérdekek erejét ismerve pedig nem telne sok időbe, míg a fontoskodó eurokraták és az élelmiszeripari multik korrupt bunkósbotja válna belőle.
Igazi huszonkettes csapdája, hiszen bármelyik opciót választjuk is, mi csak rosszul járunk, bár ez esetben talán a nagyobb uniós befolyás engedélyezése lenne a károsabb megoldás.
A Politico úgy tudja, a németek már ki is zárták egy új "Nutella-vizsgáló intézmény" támogatását. Christian Schmidt agrárminiszter ugyan elismerte, hogy a keleti tagállamok által felvetett probléma valós, de szerinte ennek megoldásához nincs szükség új szabályozásra.
A V4-ek partizánharca marad az ügy?
Ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy minden marad a régiben, bár a meccs még nem lefutott: a szlovákok ugyanis már jelezték, ha nem születik uniós szintű döntés az ügyben, saját kezükbe veszik a probléma kezelését és európai polgári kezdeményezést indítványoznak a megoldás érdekében.
Robert Fico, szlovák miniszterelnök a V4-ek múlt csütörtöki csúcstalálkozóján kemény szavakkal bírálta a kérdésben tanúsított brüsszeli magatartást:
szerinte a kettős élelmiszer-minőség nem műszaki kérdés, hanem veszélyes politikai üzenet és az Európai Unió alapelvét érinti, abban a tekintetben, hogy "vagy mindenki egyenlő, vagy kölcsönösen átverjük egymást".
A visegrádi kormányfők nyilatkozataiból kiolvasható, hogy saját hatáskörében mindenki tenni kíván a probléma ellen, és valószínűleg erre szükség is lesz, mert Brüsszeltől nem várható tényleges segítség, csak hatalmi szkanderezés, a nyugati tagállamok és a multicégek pedig a kedvünkért nem fognak változtatni kétes üzleti gyakorlataikon.
Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az európai élelmiszerlobbi egyik zászlóshajója, a FoodDrinkEurope is ugyanazzal takarózik, mint a Magyar Márkaszövetség:
szerintük is az igények különbözősége miatt van szükség a régiónkénti eltérő minőségre.
A fentiek mellett ugyanakkor az Európai Unió Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata - az európai fogyasztóvédelmi hatóságait tömörítő szervezet - is beszállt a folyamatba: a szervezet március 16-án fog ülésezni, hogy feltérképezzék a bizonyítható minőségi eltéréseket mutató eseteket.
Az Európai Tanács ezt követően leghamarabb júniusban tárgyal majd az előrelépésekről és a szükséges intézkedésekről.
A tagállami szintű reakciókra nem kell ilyen sokat várni: Magyarországon is készül az ellenlépés, aminek a multik nem feltétlenül fognak örülni.
Támadás a multik ellen: veszhet az ingyen parkolás és az áruházi buszjárat is
Az Index információ szerint Lázár János miniszterelnökségi- és Varga Mihály gazdasági miniszterek egy olyan javaslatcsomagot nyújtottak be a kormánynak, ami a külföldi tulajdonú élelmiszerláncoktól szedne be évenként nagyságrendileg 20 milliárd forintot. Ezt olyan ötletekkel valósítanák meg, mint, hogy megadóztatnák a parkolóhelyeket, de beleszólnának a reklámkampányokba, a dolgozói létszámba is.