A szakember elismerte, hogy mentősként ő is fogadott el hálapénzt, de azt mindig szétosztották az egység tagjai között – viszont a súlyosabb helyzeteknél, mint például újraélesztés, visszautasították a borítékot.
Kunetz azóta a hálapénz ellen küzd, elmondása szerint kezdő orvosként bele sem gondoltak, hogy normális-e ez a helyzet.
„Egy idő után rájöttem, hogy ez maga a fertő, ami az egész egészségügyet a víz alá nyomja.”
A sebészetet pedig azért hagyta ott, mert a hálapénz miatt „az utolsó bibircsókot is a főorvos operálta”.
A SOTE-n történt botrányos esetről elmondta, hogy „ha mindig a szőnyeg alá söprik ezeket az ügyeket, akkor a következő még nagyobbat fog szólni”.
Kunetz szerint a hálapénz rendszerét csak béremeléssel lehetne felszámolni – és tulajdonképpen az orvosok is ezt szeretnék.
„Tisztességesebb, élhetőbb egészségügyet szeretnének, ahol a beteg a prioritás és nem a hálapénzért való verseny.”
Határozott véleménye van arról is, hogy a botrányba keveredett orvosokkal mi a helyzet.
„A szakmát köpjük szembe, ha engedjük, hogy ezek az orvosok újra beteget fogadjanak.”
Akik pedig azt mondják, hogy nem érhető el változás, tévednek, mert előbb utóbb az egészségügy is át fog fordulni.
„Ha el lehetett érni, hogy visszavonják az olimpiai pályázatot, akkor szívós munkával és kellő energiabefektetéssel a hálapénz kérdésében is célt érhetünk.”
2012-ben úgy módosították a munka törvénykönyvét, hogy a kórházak engedélyezhetik a hálapénz utólagos elfogadását. Kunetz szerint ezzel „nem megoldották, csak kimondták a problémát”.
„Ha nem engedélyezik a hálapénz utólagos elfogadását, akkor bezárhattak volna a kórházak, senki nem várhatja el orvosoktól, hogy 120-150 ezer forintért dolgozzanak és a napi nyolc órás munka mellett még 6-8 alkalommal 16 órát ügyeljenek.”