„A mai nap annak a bizonyítéka, hogy közös célok érdekében képesek vagyunk összefogni” – jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke az európai béruniót kezdeményező budapesti konferencia nyitóbeszédében. Szerinte a részt vevő országok képviselői az első csatát megnyerték, de még egy hosszú küzdelem előtt állnak, amíg elérhetik céljukat.
Nem alamizsnát kérnek Nyugat-Európától
„Egy történelmi küldetést vállaltunk fel” – hangsúlyozta Vona Gábor. Hozzátette: nem tud olyan kezdeményezésről, amely eddig ilyen összefogásra késztette volna a kelet-közép-európai régiót.
A Jobbik elnöke kiemelte, hogy a kezdeményezés nemcsak az európai bérekről szól, hanem a versenyképes hazai vállalkozásokról, egy új kohéziós politikáról, egy új, szolidáris Európai Unióról, ahol a kelet-közép-európai országok is otthon érzik magukat. Ugyanakkor megjegyezte: a bérunióra irányuló polgári kezdeményezésük nem Nyugat-Európa ellen irányul. Nem alamizsnát kérnek, hanem azt, hogy az európai közösség minden tagország számára egyenlő feltételeket biztosítson. Kritikaként megjegyezte: a szabad munkaerő-áramlás egyirányú, csak az "árunió" valósult meg, a bérunió nem.
„Az a kezdeményezés, amit ma elindítunk, az Európa jövőjéről is szól. Kelet-Közép-Európa erősödése Nyugat-Európa számára is fontos”
- szögezte le Vona Gábor.
Az európai béregyenlőtlenség az elvándorlás oka
A budapesti konferencia levezető elnökének megválasztott Gyöngyösi Márton kijelentette:
„Itt az idő, hogy a kormányaink helyett, akik nem akarják, vagy nem tudják, felvállaljuk ezt a feladatot az Európai Unióban, és felhívjuk a figyelmet, kimondjuk: igazságot és egyenlőséget kérünk.”
A vendégként jelenlévő Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is felszólalt, aki elmondta, érdekes ellentmondás, hogy az Európai Unió mindent szabályozni kíván, kivéve az eltérő életszínvonalbeli kérdéseket.
A konferencián döntöttek arról, hogy a megalakuló polgári bizottság képviselője és kapcsolattartója Gyöngyösi Márton legyen, a képviselő-helyettes pedig az Észt Konzervatív Néppárt parlamenti képviselője, Jaak Madison. Abban is megegyeztek, hogy Magyarország biztosítsa a bizottság központját, továbbá a kezdeményezésnek honlapot, Facebook- és Twitter-oldalt hozzanak létre.
A konferenciát követően a sajtó képviselői előtt írták alá a résztvevő országok képviselői az európai polgári kezdeményezés nyilatkozatát.
„Mi, aláírók, tudjuk a történelemből, hogy a sorsunk közös volt. A mai nappal vállaljuk, hogy a jövőnk is az lesz. A XX. században nemzeteinknek tengernyi szenvedés jutott, de eltökélt szándékunk, hogy a XXI. században közös erővel és összefogással megteremtsük a béke, igazság, biztonság és anyagi gyarapodás alapjait mindannyiunk számára”
- áll a résztvevők által aláírt nyilatkozat végén.
Gyöngyösi Márton a megalakult polgári bizottság első sajtótájékoztatóján elmondta: Kelet-Közép-Európa országai a kilencvenes évektől sorsközösségben élnek. Úgy vetették le a kommunizmust magukról, hogy Európa nyugati feléhez szeretnének felzárkózni, leküzdve az életszínvonalbeli különbségeket. Ez azonban nem valósulhatott meg, mert az a gazdaságpolitika, amelynek részesei voltak a régió országai, nem felzárkóztatást eredményezett, hanem leszakadást. Ez pedig a politikai elit szégyene, mivel a kormányok képviselhették volna az Európai Unióban ezt a problémát, de mégsem tették. Gyöngyösi Márton szerint a polgári kezdeményezésük igazságot szolgáltatna Kelet-Közép-Európának, súlyos egyenlőtlenségre hívnák fel Nyugat-Európa figyelmét. Arra figyelmeztetett: az európai egyenlőtlenségek oda vezethetnek, hogy a kontinens szétesik.
Az aláírók mind egyetértettek abban, hogy az uniós csatlakozások sok esetben csalódást okoztak. A kelet-közép-európai régióban az átlagkereset továbbra is töredéke a nyugat-európai béreknek. „Agyelszívás” zajlik, vagyis a magasan képzett munkaerő elvándorlása a régióból Nyugat-Európába. Ez a folyamat pedig az európai bérek egyenlőtlenségére vezethető vissza.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke tavaly december 18-án jelentette be az európai bérkiegyenlítésért való küzdelem elindítását. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést, legalább hét uniós tagállamban egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni. Az elmúlt hetekben a Jobbik külügyi delegációja kelet-közép-európai körútra indult, hogy szövetségeseket gyűjtsön a kezdeményezéshez. A támogató országokból egyebek mellett parlamenti és szakszervezeti képviselők érkeztek a keddi, budapesti konferenciára.
Vona a bérunióról: olyan egység jöhet létre, amely nagyra hivatott
Ez egy történelmi kezdeményezés - jelentette ki pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Vona Gábor, a Jobbik elnöke azzal kapcsolatban, hogy március 14-én, kedden megalakul az a nemzetközi polgári bizottság, amely az Európai Bizottság (EB) elé tárja az ellenzéki párt által kezdeményezett európai bérunióról szóló elképzelést.
