Végrehajtás a cigány önkormányzat ellen

A szervezet nem hajlandó kiadni a szerződéseiket, a Magyar Nemzet most bekeményített.

Végrehajtási eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ellen, ugyanis a szervezet annak ellenére sem hajlandó kiadni a tavaly kötött szerződéseinek adatait, hogy erre a bíróság jogerős ítéletben kötelezte - írja maga az érintett lap.

Az újság azt követően indított pert a cigány szervezet ellen, hogy a birtokába került egy hangfelvétel, amelynek tanúsága szerint az ORÖ hivatalvezetője arról beszélt egy tavalyi szakmai bizottsági ülésen, hogy lehetetlen állapotok uralkodnak az önkormányzatban. Cserháti Tiborné azt állította, a szervezet alkalmazottai között nincsenek szakmailag alkalmas munkatársak, az álláshelyeket pedig olyan ismerősök, rokonok, barátok töltik be, akiknek a tevékenysége mögött nincs munka.

Két hozzáértő ember sincs az ÖRO-ban

Egy kiszivárgott, és a Magyar Nemzet birtokába került júliusi hangfelvétel alapján kijelenthető, az 1,6 milliárdos tartozást maga előtt görgető szervezetnél igen sajátos rendszerben zajlik a "munka". A hivatalvezető egyebek mellett azt kifogásolta: két hónappal a májusi - Kisvárdán tartott - közgyűlés után sem kapott felhatalmazást arra, hogy a rendkívül pazarló módon működő hivatalt átszervezhesse úgy, hogy az megfelelően tudjon működni.

A hivatalvezető beszélt a roma önkormányzatban uralkodó összefonódásokról is, arról, hogy egyes képviselők bejárnak hozzá például olyan kérésekkel, hogy az ő ismerősük kapjon fizetésemelést. Mint mondta, ezzel csak az a baj, hogy nincs mögötte munka. – Azt el tudom fogadni, hogy valaki valakinek az ismerőse, rokona vagy bárkije, vagy nagyon tetszik neki, meg nagyon aranyos és kedves, csakhogy ez itt egy önkormányzati hivatal – hangsúlyozta a hivatalvezető. Majd indulatosan hozzátette: csupán két hozzáértő emberre lenne szüksége, de annyi sincs.

A lap arra is kíváncsi volt, hogy az ORÖ új elnökének hivatalba lépése óta pontosan milyen tartalmú és milyen összegű megbízásokat kötött a közpénzből működő szervezet. Balogh Jánost tavaly februárban választotta meg a 47 tagú grémium elnöknek. Az ORÖ közérdekűadat-igénylésünkre nem adta ki a szóban forgó adatokat. A bíróság azonban idén január végén hozott jogerős ítéletében kötelezte az önkormányzatot a kért információk kiadására, amire 15 nap állt volna rendelkezésre. Ez viszont már hetek óta letelt, a roma önkormányzat vezetői pedig a fülük botját sem mozdítják az ügyben.

A jelek szerint egyébként egyáltalán nem meglepő, hogy az ORÖ-ben fittyet hánynak a jogerős ítéletre. Egyelőre annak sincs semmilyen következménye, hogy a szervezet botrányos körülmények közt költött el 1,6 milliárd forintot a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett Híd a munka világába program keretében. Igaz, az ügyben már nyomoz az adóhivatal két éve, ám eredmény nélkül, ugyanis egyetlen gyanúsítottja sincs az ügynek.

Ráadásul tavaly karácsony előtt derült ki, hogy a kormány kifizeti a roma önkormányzat milliárdos adósságának nagyobbik részét. „Speciális támogatás” címén az Országos Roma Önkormányzatnak 1,3 milliárd forintot ítélt meg a kabinet. Ezt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azzal indokolta, hogy az önkormányzat működőképességének fenntartásáért vállalják át a tartozást. Hozzátette, hogy a roma szervezet fennmaradó adósságát magasabb törlesztőrészlettel és fennálló ingatlan vagyonának fedezetével törleszti.