A CEU még az Antall-kormány idején alakult meg Budapesten. Jeszenszky Géza szerint Soros György elévülhetetlen érdemeket szerzett a rendszerváltás előkészítésében azzal, hogy a magyar értelmiséget támogatta a nyolcvanas években. Bár elismeri, hogy tudták, Soros György nem kedveli az MDF-et, és inkább az SZDSZ-t szeretné kormányon látni, illetve az egyetem nem lesz a konzervatív értékek otthona, biztosak voltak benne, hogy jót fog tenni az ország nemzetközi megítélésének az egyetem.
„(…) nem féltünk az ellenvéleményektől, hiszen ez a parlamentarizmus lényege. Sőt, az erős kormányzáshoz hozzátartozik az erős ellenzék!”
Jeszenszky Géza leszögezte: a CEU-ra szükség van, és „nem igaz, hogy szabálytalanul működik”, ha pedig vannak adminisztratív hiányosságok, azokat pótolni lehet. Arra is emlékeztetett, hogy a CEU-n nem csak megveszekedett liberálisok tanulnak és tanítanak, hiszen az egyetemen végzett Kovács Zoltán jelenlegi kormányszóvivő, vagy ott tanít Csaba László, aki nemrég még Orbán Viktor egyik gazdasági tanácsadója volt.
Az amerikai reakciókkal kapcsolatban megjegyezte, Donald Trump nincs jó véleménnyel Soros Györgyről, de Orbánhoz hasonlóan nem ideologikus, hanem pragmatikus ember. Szerinte Trump nem fogja jó néven venni, hogy egy kis ország amerikai érdekeket sért, ezért a CEU-ügy csak tovább rontja az amerikai-magyar viszonyt.
Jeszenszky nem tartja valószínűnek, hogy a kialakult helyzetben létrejön egy CEU létét garantáló nemzetközi szerződés a két ország között. Egyrészt, mert ezt a magyar fél nem akarja őszintén, másrészt az amerikai szövetségi kormány minden nemzetközi szerződéséhez szenátusi jóváhagyás kell, amit roppant nehéz megszerezni.
„Orbán valószínűleg úgy érzi, hogy az ő ellenzékét képzik a CEU-n” – mondta a HVG-nek a volt külügyminiszter arra válaszolva, hogy mi lehet a célja a kormánynak a CEU ellehetetlenítésével kapcsolatban. Azzal már erősen összeesküvés-elmélet szagú irányba ment, amikor azt is hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is így érezheti, „hiszen nagyon sok orosz és más szovjet utódállamból érkezett diák tanul az egyetemen, akik akár hazatérve, akár külföldön a rendszer ellenfelei lesznek”. Ebből arra a következtetésre jutott a volt külügyminiszter, hogy Putyin nyomása is közrejátszik, de azért az is megjegyezte: nem hiszi, hogy ez önmagában elég volna.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy el lehet kergetni a CEU-t, de naivitás azt gondolni, hogy az ott megjelenő gondolatoktól is el lehet zárni a magyar közvéleményt. „Azokat ugyanis nem a CEU teremti, hanem a világ” - tette hozzá.
Magyarország geopolitikai helyzetével kapcsolatban elmondta: Amerika szempontjából, geopolitikai okokból Románia, Csehország és Lengyelország sokkal fontosabb, mint hazánk. Orbán Viktor jelenlegi orosz politikája szerinte függőségbe hozza Magyarországot. Egyértelműen az atlantista szemlélet mellett tette le a voksát Jeszenszky, amikor a HVG-nek kijelentette: érdemes volna elgondolkodni, hogy a demokratikus, atlantista politika miért működik jobban a többi posztkommunista országban, mint nálunk. Majd azt is mondta: a magyar külpolitika számára nincs alternatívája az atlanti politizálásnak.
Az interjú végén a közelgő országgyűlési választásokról szót ejtve úgy fogalmazott: nem tudná megmondani, hogy kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások.
„Úgy tűnik, kezd kiszaladni a kormány alól a szellemi hátország, elég csak Sólyom elnök, az Eötvös József Csoport vagy a Professzorok Batthyány Körének a megnyilvánulásaira gondolni. Ez lehet, hogy nem látszik meg közvetlenül a párt támogatottságában, de a kormányzás minőségén igen.”
Jeszenszky Géza szerint amit ezzel az értelmiségi réteggel elveszít a Fidesz, azt a középre húzó Jobbikból kiábrándultakkal akarja pótolni.
„(...) bizonyos, hogy nem tenne jót az országnak, ha a Fidesz újból kétharmadot szerezne, de az sem, ha egyedül, valódi koalíciós partner nélkül – a KDNP-t nem tekinthetjük annak – alakítana kormányt. Egy józan, reményeim szerint jobbközép koalíciós partner visszafogná a Fideszt az olyan lépésektől, mint például a CEU-bezárása.”