Újabb történelmi esélyt szalasztunk el: az EU-csatlakozás oltárán feláldozzák a délvidéki magyarságot

Emberi jogi jelentés bizonyítja, hogy nem olyan remek a magyarok helyzete, mint, ahogy Szijjártóék látják. 

2017. április 7-én Budapesten dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös rendezvényén bemutatták Bozóki Antal újvidéki magyar jogász (a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja) az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéseiről készített, kötetbe foglalt magyar árnyékjelentését, amely tényekre és bizonyítékokra alapozva

szembesít a délvidéki magyarok sanyarú valós helyzetével.

Az Európai Parlament idén májusban dönt a szerbiai jelentésről. 

A szervezők szerint a könyvbemutató célja 

"a valóság bemutatása volt a hivatalos jelentések által festett rózsaszín képpel szemben az EU-csatlakozási folyamat oltárán egyre inkább végveszélybe kerülő délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban".

Fontosnak tartják, hogy figyelmeztessenek: a csatlakozási tárgyalások során "kemény feltételeket kell szabni Szerbiának" a délvidéki magyarság egyéni és közösségi jogainak magas szintű biztosítása érdekében.

A rendezvényen dr. Morvai Krisztina mellett Tari István óbecsei költő, Bozóki Antal jogász, az újvidéki Árgus Egyesület elnöke, Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője elemezték a délvidéki magyarság helyzetével, jogaival és az önrendelkezéshez vezető úttal kapcsolatos kérdéseket. 

Dr. Morvai Krisztina kiemelte, hogy 

a délvidéki magyarokat saját adójukból nyomják el, 

és Szerbia EU-csatlakozásának feltétele kell legyen, hogy biztosítsák a a mintegy háromszázezer fős magyar közösség teljes körű nemzeti önrendelkezését, területi autonómiáját, jogegyenlőségét és nyelv használatát. 

Tari István végigtekintette a délvidéki magyarság történelmének fordulópontjait, és méltatta a kötet szerzőjét alapossága és munkásságának hiánypótló jellege miatt. 

Bozóki Antal szerint kiemelt probléma Délvidéken 

a magas munkanélküliség, a szegénység, valamint riasztó mértékű a népességfogyás, amely a magyarlakta területeken a legnagyobb arányú, 

továbbá a jogérvényesülés szintje alacsony. Szerinte minden évben helyzetjelentést kellene készíteni az elcsatolt sorban élő magyarokról. 

Rácz Szabó László arra mutatott rá, hogy a jelenlegi válságos helyzet a politika bűneiből is fakad, és hiába biztosítanak a nemzetiségek számára egyes jogokat a szerb törvények, azokat jellemzően nem tartják be. A délvidéki politikus 

sokkal keményebb fellépést szorgalmazott a magyar kormány irányából. 

Erre azonban aligha lehet számítani. Három héttel ezelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter Alekszandar Vucsics, azóta megválasztott szerb elnök kampányrednezvényén éppen arról biztosította Szerbiát, hogy a magyar kormány "soha nem fogja hagyni", hogy

"Önöket bárki kioktassa a kisebbségi jogok vonatkozásában”

Kovács László likes this: Szijjártó hősiesen megvédi a szerb kisebbségi politikát

"A vajdasági magyarok számára biztosított jogok és lehetőségek igazán elérik az európai standardokat. Éppen ezért soha nem fogjuk hagyni, hogy Önöket bárki kioktassa a kisebbségi jogok vonatkozásában"- mondta Szijjártó Péter Belgrádban a kormányzó Szerb Haladó Párt kampánygyűlésén. Hogy megvédjük. A kisebbségi jogok terén. Nem a délvidéki magyarokat. Szerbiát.

 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy az önfeladás zsákutcába vezet, az ellenállás jogával élni kell, és a délvidéki magyarok egyéni, és közösségi jogainak garantálásáig 

vétózni kell a szerb EU-csatlakozást, mert az önrendelkezés kivívására most történelmi esély kínálkozik, amelyet elszalasztani nem szabad. 

A jelentésből angol nyelvű rövid összefoglaló készül, amelyet a döntéshozók megkapnak

Dr. Morvai Krisztina és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2017. április 20-23. között jogi monitorozó-körútra indul a Délvidékre.