A bár az igényeket március 31-ig lehetett beadni, de a jelentkezőknek a zárástól még legalább 45 napjuk van kifizetni a kötvények 300 ezer eurós ellenértékét. Az MKB ebben a végső fázisban látott üzleti lehetőséget, és az Index információi szerint – mintegy három hónapnyi előkészítés után – több hazai partner bevonásával, egy összetett hitelterméket dolgozott ki.
Ezáltal a javarészt kínai érdeklődőknek nem kell a kötvények teljes ellenértékét, azaz 300 ezer eurót azonnal előteremteniük, hanem elegendő 120-150 ezer euró saját erő, a többit pedig pénzügyi szolgáltató cégek adják össze, amennyiben azt az ügyfél igényli. Azonban ez óriási üzlet, amelynek a refinanszírozásához még az MKB ereje sem elég, vélhetően még további társfinanszírozókat is meg kell nyernie.
Erre van pénz
A lap szerint több száz ügyletről van szó és az ügyfelenkénti 165-180 ezer euró kölcsönből számolva meghaladhatja a 100 millió eurós (31 milliárd forintos) nagyságrendet is a hitelkihelyezés. Mások szerint a 200 millió euró (62 milliárd forint) is reális célként emlegethető.Úgy tudni, ezen hiteltermék ötletgazdái eredetileg a forgalmazócégek voltak, akik több hazai bankkal is próbálkoztak, de tudomásuk szerint végül csak az MKB csinált terméket az elképzelésből.
Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója az Index kérdésére megerősítette, hogy többekkel együtt valóban foglalkoznak olyan pénzügyi szolgáltatók refinanszírozásával, amelyek letelepedési kötvény vásárlóknak adnak hitelt, de a cégvezető pontos részleteket az ügyfélszerződésekre vonatkozó adatvédelmi szabályok és a banktitok betartására vonatkozó kötelezettsége miatt sem a konstrukcióról, sem a partnerekről, sem az érdeklődés mértékéről nem mondhatott el.
Az Index azonban más forrásokból úgy értesült, hogy a termék egy nagyjából évi 4 százalékos kamatra adott, euróban folyósított hitel, amelyhez az ügyfelek által közvetve lejegyzett magyar államkötvények jelentenek biztonságos fedezetet.
Tanulságos ugyanakkor, hogy a letelepedésikötvény-ügynökök mivel is magyarázták a program járulékos előnyeit: sok kínai vásárolt a program miatt Magyarországon lakást, az ingatlanpiac „szárazabb” éveiben is generálva némi keresletet és jelentős forgalmi adó bevételt biztosítva az államnak.