A Parlament tegnap este tárgyalta a módósító javaslatot, ahol a kormány azzal is érvelt, hogy hisz abban, hogy a munkaadók tisztelik a törvényt. Tehát egy olyan törvénymódosító került megint az asztalra, ami kiskapukat hagy, és csak remélni lehet, hogy ezt a multik, a munkaadók nem használják ki.
A jobbikos Ander Balázs azonban felhívta rá a kormányzat figyelmét, hogy ma Magyarországon szinte biztos, hogy a munkáltatók nagy része vissza fog élni a lehetőséggel. A munkavállalónak viszont hiába van meg a lehetősége, hogy ne írja alá a számára nem kedvező szerződést, nagy valószínűségel nem fog élni ezzel a jogával, hiszen egzisztenciálisan ki van szolgáltatva.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség már a parlamenti vita előtt tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezet elnöke az MTI-vel közölte, az egyéves munkaidőkeret alkalmazásának lehetőségével egyre több munkáltató él, annak ellenére, hogy ez megterhelő a munkavállalók számára. Elmondta, hogy már most is gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés és a pihenőidőt sem mindig megfelelően adják ki. Kijelentette: a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.
A mai napon több szakszervezet is csatlakozott a Vasasokhoz.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az ATV Start című műsorában azt nyilatkozta, hogy
„Ha a módszerét tekintjük, ez egy sunyi és alattomos, ha pedig a tartalmát nézzük, akkor pedig aljas és elfogadhatatlan a munkavégzők szempontjából”
Az interjúból az is kiderült, hogy a MASZSZ elnöke a multik (AUDI, Mercedes) lobbitevékenységét sejti a javaslat mögött. És név szerinti szavazásra kéri a pártokat, hogy láthassák
"kik azok a képviselők, akik a munkavállalókra ezt az aljasságot rákényszerítették".
A Magyar Időknek nyilatkozott Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, aki szerint sokszor a munkaviszony nem is éri el a törvényben megjelölt három éves időtartamot, így elszámolási, adminisztratív szempontból is átláthatatlanná válna a rendszer.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője pedig elfogadhatatlannak találta, hogy nem konzultáltak a benyújtás előtt a munkavállalói és munkáltatói oldallal.
A VDSZ szerdai MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti, számításaik szerint, a módosítás az amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók plusz juttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szerdai közleményében egyszerűen
"rabszolgatörvénynek"
titulálta a beadványt, mely a multik érdekeit védi a munkavállalók kárára.