2017. 04. 19. 19:55

Mit nekik szankciók? - Keletre nyit az orosz gazdaság

Bár az Európai Unió fegyelmezési szándékkal hozott szankciókat Oroszország ellen, a nagy medve nem esett kétségbe, sőt még hasznot is tudott húzni a büntetőintézkedésekből.

Mikor a Krím félszigetet Oroszország elcsatolta Ukrajnától az Európai Unió, mint általában, a gazdasági befolyását próbálta latba vetni, hogy akaratát érvényesítse, és szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. A 2014 márciusában hozott szankciók óta több, mint két év telt el és úgy fest, hogy az EU eltaktikázta magát.

A szankciók ugyan természetükből adódóan nem csak a szankcionált országban, de a szankciót kivető gazdaságokban is károkat okoznak. Ideális esetben a szancionált ország kellene, hogy nagyobb kárt szenvedjen, de mi van akkor, ha az saját hasznára tudja fordítani és jobban jön ki a helyzetből, mint a kirovó ország.

A szanciók után Moszkva is embargót vetett ki a mezőgazdasági termékekre, ezzel hazánknak is nagy károkat okozva. Az importálás tiltásával azonban az orosz termelők kereslete fellendült, és mindeközben a rubel gyengülése segítette az orosz mezőgazdasági termékek exportját is.

Lehet úgy fogalmazni, hogy az oroszok szép lassan önellátóvá váltak. Ráadásul Putyin politikája mellett áll a társadalom is. A WCIOM összoroszországi közvéleménykutató intézet legutóbbi felmérése szerint, az emberek 27 százaléka véli úgy, hogy a szankciók súlyosbították az ország helyzetét, míg 35 százalék szerint azok pozitív hatással voltak az országra. 

A hazafias érzületű oroszokat még össze is kovácsolta a szankciós politika. A felmérés rámutatott arra is, hogy a lakosság több, mint fele tűri a gazdasági megpróbáltatásokat, annak érdekében, hogy a Krím félsziget az ország része maradhasson.

Mindezek összjátéka oda vezetett, hogy a Financial Times ma megjelent elemzésében közölte, hogy tavaly a gabonafélék kivitelében Oroszország volt az első a világon.

A lap által közölt adatokból az is kiderül, hogy a hagyományosan erős fegyverexportot is lekörözte  az agrárszektor, amiben rekordmennyiségű, 119 millió tonna gabonát termesztettek és ennek harmadát külföldön értékesítették. A legnagyobb felvevő országok Törökország, Egyiptom és Kína.

Fóliasátras zöldségekből, cukorrépából és szójababból is nagyságrendekkel többet termesztettek tavaly, de a baromfitenyésztés és a húsipar is jelentős mértékben fellendült. Az orosz agrárvállalatok pedig elkezdtek nyitni az eddig kevésbé preferált ázsiai piacok felé.

Mindeközben az Európai Unióban a visegrádi országok egyre jobban lobbiznak annak érdekében, hogy feloldják az oroszok elleni szankciókat, ugyanis nincs olyan tagállama az Uniónak, amelyet ne érintett volna negatívan az orosz piac elvesztése.