Nagykövetekkel és diplomatákkal tárgyalt Vona Gábor a Jobbik kormányzati terveiről

Negyvenöt ország képviselője volt kíváncsi a Fidesz kihívójára.

A Budapest egyik belvárosi hoteljében tartott találkozó résztvevőinek listája ugyan titkos, de annyit megtudtunk:

14 országot személyesen a nagykövetük képviselt, a többség pedig követségi fő beosztottakat küldött az eseményre.

A csaknem két órás, reggelivel egybekötött megbeszélésen java részt Vona Gábor pártelnöké volt a főszerep, aki helyzetértékelő beszédében nagy teret szentelt a 2018-as választásnak, a Jobbik esélyeinek és kormányzóképességének.

Kiemelte, hogy a tendenciák alapján a Jobbik a Fidesz egyetlen potenciális kihívója, mivel a kormányváltásban nem érdekelt baloldal már kiszállt a küzdelemből.

Szóba került a CEU és a civiltörvény ügye is, melynek kapcsán Vona a Jobbik nehéz helyzetéről beszélt, hiszen bármit is lépnek, azzal úgy tűnhet, hogy vagy Soros György, vagy pedig a kormány mellett törnek lándzsát. Világossá tette:

Soros Györggyel szemben nagyon is kritikusak, de a mostani magyarországi helyzet nem róla, hanem Orbán Viktor hatalomgyakorlásáról szól.

Gyöngyösi Márton egy rövidebb beszédben a Jobbik által kezdeményezett béruniós célkitűzésekről beszélt a diplomatáknak.

A diplomaták kíváncsiak voltak

A pártelnöknek a diplomaták is tehettek föl különféle kérdéseket, az egyik leglényegesebbre válaszolva Vona ismét megerősítette:

kizárt, hogy bármilyen formában is együttműködjenek az MSZP-vel.

Vona Gábor egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarországnak a jövőben egyszerre négy nagyhatalommal - Németországgal, Oroszországgal, Törökországgal és az Egyesült Államokkal - kell a lehető legjobb viszonyra törekednie.

A pártelnök szerint fontos, hogy nem egyik, vagy másik oldalára kell állni valamelyik másik ellenében, hanem úgy kell jó viszonyt ápolni mind a néggyel, hogy közben egyenlő távolságra maradunk tőlük. Vona szerint "ez nem ízlés, hanem geopolitikai kényszer".

A Jobbik külpolitikai célkitűzéseiről azt is elárulta: annak ellenére, hogy továbbra is kritikusan állnak az Európai Unióhoz, egy 2018-as győzelem után nem léptetnék ki Magyarországot, viszont a kelet-nyugati bérszínvonal-különbségek ügyében mozgósítanák a teljes kelet-közép-európai régiót, mivel szerinte az alacsony bérek komoly regionális problémát jelentenek.

Európai bérunió: Kelet-Közép-Európa igazságot és egyenlőséget kér

„A mai nap annak a bizonyítéka, hogy közös célok érdekében képesek vagyunk összefogni" - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke az európai béruniót kezdeményező budapesti konferencia nyitóbeszédében. Szerinte a részt vevő országok képviselői az első csatát megnyerték, de még egy hosszú küzdelem előtt állnak, amíg elérhetik céljukat.

Ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy a magyar érdekek képviseletéhez a nyugati államok között is szövetségesekre találjanak. Ezzel kapcsolatban kritizálta Orbán Viktor kétkulacsos politikáját, mivel szerinte a miniszterelnök máshogy politizál Brüsszelben, mint Magyarországon.

A legerősebb ellenzéki párt évente két alkalommal tart hasonló találkozót a különféle diplomáciai képviseletek számára, melyeken egyre több külföldi állam érzi fontosnak a részvételt. A következő ilyen eseményre várhatóan októberben kerül sor, de úgy tudjuk: addig Vona Gábor személyesen keres majd föl több fontos nagykövetséget, hogy a diplomatákat megismertesse a Jobbik kormányzati terveivel.