A bizottsági ülésen Palkovics László oktatási államtitkár értékelte a botrányos eredményeket mutató legutóbbi PISA-tesztet, valamint elemezte annak hátterét. Bemutatta többek között azt a demográfiai helyzetképet is, hogy 2000 és 2014 között 957 ezerről 748 ezerre csökkent az általános iskolások száma, ezek az intézmények jelenleg 70 százalékos kihasználtságúak.
A PISA-teszt kapcsán elismerték, hogy nagyon nagy különbségek mutatkoznak a szegényebb és jómódúbb családokból érkező gyerekek eredmények között. A jómódú ebben az esetben nem feltétlenül luxust jelent, hanem a diplomás szülőtől kapott motivációtól kezdve a magántanárok fogadásán át egészen odáig, hogy a diáknak van számítógépe és íróasztala otthon a tanuláshoz.
Tudni tudnak, csak minek
Azt, hogy míg a PISA-teszten rossz eredményt értek el a magyar diákok, a TIMSS-en pedig jót, egyértelműen az magyarázza, hogy míg előbbi az alkalmazott tudást, addig utóbbi a tárgyi tudást méri. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák jól átadják a tananyagot a diákoknak, viszont annyira életszerűtlen közegben működnek, hogy a diákok nem tudják azokat alkalmazni.
A bemutatott anyagokból kiderült, hogy óriási eltérés van a magyar intézmények között is: a magyar eredményeket valójában a szakiskolákat is magukba foglaló szakközépiskolai eredmények húzták le a nemzetközi rangsor utolsó negyedéig.
Nagyvárosból jön a tudás
A vizsgálatok kimutatták azt is, hogy minél kisebb egy település, annál rosszabb eredmények születnek, ez Palkovics László államtitkár szerint részben azt is jelentheti, hogy nem a nagy létszámú osztályokkal van a gond. Megállapították azt is, hogy a kötelező óvodáztatás bevezetése jótékony hatással járt az iskolai teljesítményre.
Elismerték, hogy a pedagógustársadalom elöregedő, valamint arra vonatkozó javaslatokat vázoltak fel, hogy jelentősen javítani kell a bérezést ahhoz, hogy a jól képzett munkaerő kistelepüléseken is megjelenhessen.
Az új tanterv mást ígér
Csépe Valéria miniszteri biztos a leendő új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban arról beszélt, az egyre gyorsabban változó világban el kell engedni a régi struktúrákat, melyek mindenáron a lexikális tudás körül összpontosultak, és közben nem foglalkoztak a modern kihívásokkal és lehetőségekkel. Úgy vélte, az „élethosszig tartó tanulásra” kell összpontosítani, hiszen ma már az is nehezen képzelhető el, hogy akár egy évtized múlva milyen feladatok állnak a diákok előtt.
Az új szemléletű alaptantervről szólva azt mondta, 180 ezer pedagógusnak kell majd elfogadnia, hogy „leadható helyett tanítható” tantervre van szükség, ahol az angol lesz az elődleges idegennyelv, és nagy szerepet kap majd a digitális eszköztár.
Diákok és tanárok is kilépnek a rendszerből
A felvázoltakkal kapcsolatban Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő arra emlékeztette a bizottságot, hogy az ellenzék már régóta ilyen irányú javaslatokat tesz. Dúró Dóra jobbikos képviselő, a Kulturális bizottság elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy 2006 óta most volt a legmagasabb az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma, a funkcionális analfabetizmus pedig óriási problémát jelent a társadalomban.
Kifogásolta, hogy a pedagógushiányt nem kezelik megfelelő béremeléssel, jelenleg ugyanis 1,35-ször keres többet egy kezdő pedagógus, mint a minimálbér. Ez Dúró Dóra szerint azt mutatja, hogy a kormány mennyire becsüli meg a kötelező minimumhoz képest a tanárokat.