A jobbikos Lukács László György vezette testület kedden dr. Varga-Damm Andrea közgazdászt, valamint Varga István gazdasági szakértőt-mérnököt hallgatta meg. Az ellenzéket ezúttal Demeter Márta független képviselő, valamint Sermer Ádám (MLP) képviselte. Az MSZP, csak úgy mint a Fidesz, nem vesz részt a bizottság munkájában - az utóbbi mindenképpen érthető, de valószínűleg a szocialisták motivációjával is tisztában van mindenki.
Több fontos megállapításra is sor került a testület ülésén.
A magyar kötvények jegyzőinek elsősorban a schengeni övezetbe való bejutás volt a célja, nem pedig a magyarországi tartózkodás, így az Orbán-kormány pont a határ korlátozások feloldását értékesíti, méghozzá magán-, és nem pedig nemzetgazdasági érdekből.
Az offshore-hátterű közvetítő cégekkel kapcsolatban - amelyek egyébként a kötvények elsődleges tulajdonosai, hiszen a kötvények nincsenek nevesítve - nem árt azt is lejegyezni, a magyar állam még jutalékot is fizet az eladott részvények után nekik.
S mivel a magyar állam a cégeknek tartozik a kötvények árával és a kamattal, ha ezek az offshore-hátterű vállalakozások a következő öt évben eltűnnek valamelyik adóparadicsomban, az igénylők elveszíthetik a befizetett 300 ezer eurójukat (az más kérdés, hogy ezeknek az embereknek mennyit is jelent ez az összeg - valószínűsíthetően nem sokat).
Jellemző az is, hogy a kötvényprogramot nem a végrehajtó hatalom, hanem a törvényhozás felügyeli, ennek komoly oka van, hiszen a törvényhozót nem lehet felelősségre vonni, másrészt így a kormánytagokhoz sem jutnak el olyan infók, amik betekintést engednének a háttérbe. Emlékezetes, hogy a kötvényprogramban résztvevő cégeket Országgyűlés akkor még Rogán Antal vezette Gazdasági bizottsága jelölte ki: tehát nem a felelős kormány döntése volt.
Az is megdöbbentő, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetőjét továbbra sem lehet meghallgatni, pont kedden próbálkozott ismét Barcza György János behívásával Demeter Márta, ám a Gazdasági bizottság fideszes többsége ezt lesöpörte az asztalról. (A független képviselő később úgy fogalmazott, hogy a 2018-as kormányváltás után meg kell állapítani a büntetőjogi felelősséget a konstrukció működtetői esetében).
Egyébként hiába az ÁKK titkolózása, azt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adataiból tudni lehet, hogy sokkal többen érkeztek a schengeni övezetbe a programnak köszönhetően, mint akik tevőlegesen jegyeztek volna magyar államkötvényt. Ez pedig a családegyesítés miatt lehetséges. Gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni ezt a rendszert. Az biztos, hogy 17 ezren így is bejutottak a schengeni övezetbe a magyar állam ezen konstrukciójával. Ám a legdurvább az egészben mégis az, hogy a fiatalkorú családtagok esetében még csak a büntetlen előélet sem elsődleges feltétel – mert azt előzi a családegyesítés elve.
Lukács László György elnöki összefoglalójából kiderült, az árnyékbizottság kedden két feladatot tűzött ki maga elé.
Egyrészt a Magyar Nemzeti Bankon és az Ügyvédi Kamarán keresztül ellenőriznék, hogy egyes magyar ügyvédi irodák milyen szerepet játszottak a kereskedésben (emlékezetes, Rogán Antal ügyvéd ismerőse másfél milliót kapott minden egyes igénylő után).
Másrészt megvizsgáltatnák különböző szakszolgálatokkal, terrorelhárítással foglalkozó szervezetekkel, hogy milyen terrorgyanús szegmensei lehetnek a kötvénybiznisz mögött feltételezhető pénzmosásnak.
Lukács László György később sajtótájékoztatón összegezte a keddi ülést.