Turult rongáltak Pásztón (frissítve)

A törvény szerint nem nemzeti jelkép.

Ismeretlen elkövetők megrongálták a 2014. szeptember 21-én Pásztón, a kishegyi Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyén felavatott turul szobrot.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) pásztói tagjainak 2017. április 29-én (szombaton) tett bejelentésére a Pásztói Rendőrkapitányság két munkatársa érkezett a helyszínre, ahol dokumentálták a nyomokat. A nyomozás tanúk meghallgatásával és adatgyűjtéssel jelenleg is folyamatban van. 

A jelenleg hatályos Btk. 334. §-a külön nevesítve védeni rendeli nemzeti jelképeinket, ám Magyarország himnusza, zászlaja, címere és a Szent Korona mellett a törvény nem ismeri el nemzeti jelképként a turult, így azt fokozott, jogszabályba foglalt törvényi védelem nem illeti meg.

Turul

Már Anonymus is említi, hogy a Magóg király nemzetségéből származó Ügyek feleségül vette Emesét, akitől Álmos néven fia született. Őt isteni csodának tulajdonították, ugyanis az áldott állapotban lévő anyjának az álmában isteni látomás jelent meg, egy héja-szerű (turul) madár képében, amely reá szállva teherbe ejtette őt. Ennek a történetét nevezzük Emese álmának. A turul madár a honfoglalás legendájában is többször feltűnik, védelmezve a magyarok javait. A legenda szerint a turul segítségével jutottak el őseink Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak.

Frissítés: kisebb anyagi kár

Sneider Tamás, a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke a napokban adatkéréssel fordult a Pásztói Rendőrkapitánysághoz. A képviselő Facebook-bejegyzése szerint a nyomozás ismeretlen tettes ellen, kisebb kárt okozó rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt folyamatban van.

„Ez azért is furcsa, mert a rongálással okozott kár mértékének megállapítása még nem zárult le”- jegyezte meg Sneider, hozzátéve: mivel a Turul hivatalosan nem nemzeti jelkép, így a rongálók nem számíthatnak komoly büntetésre.