Gyöngyösi a következő, rémisztő számokat közölte:
- Míg 2004-ben, az uniós csatlakozáskor az átlagjövedelem 28 százalékkal volt magasabb a létminimumnál, ez mára 9 százalékra csökkent.
- A magyar átlagkereset 20 százalékkal kevesebb mint Szlovákiában, 28-al mint Csehországban, 72-vel, mint Ausztriában.
- A kormány stratégiai partnereként működő Mercedes globálisan a bevételének 15 százalékát fordította bérköltségekre, ezt Magyarországon csak 2 százalékban tette meg, és a multik többségére ugyanez igaz.
A Jobbik béruniós javaslatát a kormány továbbra sem akarja támogatni, inkább kozmetikázott statisztikákkal nézik hülyének az embereket – vádolta meg Orbánt Gyöngyösi Márton.
Pótcselekvés, és álügyekben folytatott szabadságharcok helyett egy valódi sorskérdésben is hajlandóak-e Brüsszellel szembeszállni?
- tette fel a kérdést a jobbikos képviselő.
A miniszterelnök válaszában arról beszélt, hogy 2013 óta folyamatosan nőnek a magyar bérek, de kénytelen volt elismerni, hogy nem eléggé. A Jobbik által szorgalmazott béruniós kezdeményezés kapcsán pedig arról beszélt, Brüsszeltől nem várható el az, hogy a multik helyett a magyarokat támogassa, ezt csak a magyar kormány politikájától lehet várni.
Ezt a gondolatát azonban láthatóan nem fűzte hozzá ahhoz a propagandához, ami a Brüsszel elleni, forradalmi harcról szól.
Gyöngyösi válaszában rávilágított egy másik fontos pontra, ami arról szólt, hogy a társadalmi mobilitás is rendkívül alacsony, az emberek motiválatlanná váltak, és tömegével hagyják el az országot, ennek pedig a kormány a felelőse.
Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy ők is lentről kezdték (nem, a Soros-ösztöndíjak most nem tartoznak ide, az régen volt), de „tanulással, tehetséggel, és odaadással” lehetséges sokra vinni.
Bizonyára így van, hiszen látjuk, nekik sikerült, főleg a Lőrincnek.