Az MSZP elvilegvalószínűlegtalán miniszterelnök-jelöltje kemény baloldali fordulatot hirdetett meg az elmúlt hónapokban. Ennek jegyében éppen szerdán borított a nyugdíjasok asztalára egy IFA-platónyi ígéretet a 13. nyugdíjtól a dupla nyugdíjminimumon át a 100 ezer forint alatti nyugdíjak "korrekciójáig". A látszat tehát az, hogy az szocik rózsaszínje tényleg vörösbe vált a választásokig, és szakítanak az elmúlt két évtized balliberális örökségével. Egyre több jel mutat azonban arra, hogy szép, nagy átveréssel állunk szemben.
Botka nem győzi minden lehetséges alkalommal hangsúlyozni, hogy
nem a 2010 előtti időszak folytatásához kér támogatást a választóktól,
sőt, nemrégiben határozottan kikötötte, hogy az MSZP listáján nem szerepelhetnek azok, akik a hét évvel ezelőtti bukás okozói voltak. Ez első blikkre inkább tűnik párton belüli leszámolási kísérletnek, mint a sötét múlttal való őszinte szakításnak - és egyre inkább úgy fest, hogy a baloldal megújulásának fénylő csillaga körül nagyon is öreg, ócska műholdak keringenek.
Még februárban okozott kínos pillanatokat az LMP-ben, hogy Hadházy Ákost a párt központi e-mail címén értesítették arról, hogy a 2018-as N+1-ik Nagy Baloldali Összefogást előkészítő tárgyalás következő fordulója elmarad. A történetnek csak egyik kellemetlen vonatkozása volt, hogy a címzettnek, Hadházynak magyarázkodnia kellett, miért tárgyalgat bármilyen együttműködésről az elnökség felhatalmazása nélkül. A másik égést azonban a feladó személye jelentette, aki nem volt más, mint
Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt vezetője.
Ő pedig a baloldali összeborulás kerítőjeként az elmúlt húsz év választási eredményeinek következetes mellélövésén túl is elég ciki arc. Nála ugyanis kevés emblematikusabb figuráját akad az elmúlt 25 évnek, a valódi balos értékeket az ablakon kihajító politikának. A kilencvenes években és a kétezres évek elején
a Pénzügykutató volt az egyik fő keltetője annak az ideológiai szörnyszülöttnek, amelyet jobb híján "balliberálisnak" címkéztünk fel.
És, amelyet 2010-ben a magyar választók nyolc évnyi ámokfutás után egy elegáns mozdulattal lehúztak a WC-n.
A februári lebukás óta széltében-hosszában terjesztik az MSZP-ben - értelemszerűen elsősorban Botka ellenlábasai - hogy a miniszterelnök-jelöltnek kiszemelt szegedi polgármestert maga előtt tolva
valójában a Pénzügykutató gárdája akarja meg(vissza)szerezni a vezetést a párt fölött.
A helyzet kínosságát érzi Botka is, aki vehemensen tagadja, hogy bármi köze lenne Lengyelhez.
"Semmilyen szerepe nincs Lengyel Lászlónak az én politikai stratégiám alakításában. A Pénzügykutató évtizedek óta szervez rendezvényeket, ahol elsősorban nagy tudású szakemberek tartanak előadást. Évente két-három ilyenen részt szoktam venni."
- nyilatkozta februárban a hvg.hu-nak.
A Nyugati Fény azonban most közölt egy fotót, amelyből az sejthető, hogy a megújuló igazánbaloldali baloldal vezetője e szakmai fórumokon kívül is összejárogat a veterán ballib megmondóemberrel. A portál egy állítólag a mai napon készült fotót közöl, amelyen Botka és Lengyel egy újlipótvárosi étterem teraszán négyszemközt tanácskoznak.
Arra vonatkozóan sajnos nincsenek információk, hogy Lengyel László a találkozón az MSZP 2018-as kétharmadát tippelte-e meg, esetleg a megszorítások, vagy az egészségügyi privatizáció szerepét ecsetelte a baloldali fordulatban.