Szombaton a G20-csoport hamburgi csúcstalálkozóján, ismét minden az orbáni érdekeknek megfelelően történt; Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, illetőleg Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megbeszélést tartottak az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA). A megállapodás bizonyos rendelkezései már szeptember 21-én hatályba lépnek.
A Zöld Válasz Egyesület kiemelte, egyetlen olyan uniós állampolgár sincs, aki valaha megszavazta volna Junckert, Trudeaut, vagy épp támogatta volna a CETA-t. Ez pedig jól jellemzi annak a transzatlanti törekvésnek a demokratikus jellegét, amely a multinacionális vállalatok tőkeérdekeltségét előrébb helyezi a nemzetállamok jogszabály-alkotási mozgásterénél, vagy épp az állampolgárok egészséges környezethez való alapjogánál.
A szervezet álszentnek tartja azt a hivatkozást, hogy a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus - parlamenti ratifikálás híján - szeptemberben még nem lép hatályba. A rendszer már most is működik, a CETA csak intézményesíti a multik erejét. A napokban pont egy kanadai bányavállalat perelte be a Világbanknál 4,4 milliárd dollárra Romániát, a verespataki a cianidos-technológiájú beruházás elmaradása miatt. Mennyi fenyegető jel kell, hogy belássák, tévedtek? - tette fel a kérdést közleményében a szervezet.
A Zöld Válasz környezetvédelmi egyesület továbbra is a CETA támogatásának azonnali felfüggesztését kéri az Orbán-kormánytól.