Vona Gábor a beszédét azzal kezdte, hogy a magyar társadalomban érezhető egy fojtott várakozás, egy akarat a változásra, amelyet kutatások is alátámasztanak. A kormányváltás kapcsán azonban sokan arról beszélnek, hogy ahhoz több médiafelület kell, új választójogi törvény, vagy éppen nagy ellenzéki összefogás. Szerinte azonban az egyetlen lehetőség az, ha az erővel szemben erőt, a hiteltelenséggel szemben hitelességet tud felmutatni egy kormányváltó erő.
Ezután a Fidesz erős és gyenge pontjait elemezte. A kormánypárt ereje abban rejlik, hogy fennállása óta elvégezte a struktúraépítési, hálózatépítési munkát. Ezt a munkát rajta kívül egyedül a Jobbik végezte el 2003-as megalakulása óta, míg az MSZP csak felélte örökségét. A Fidesz gyenge pontjaként a hiteltelenségét emelte ki. Mint fogalmazott, a hitelességhez egyrészt szükség van egy lelkesítő jövőképre, másrészt pedig egy ennek eléréséhez megfelelő, reális programra.
A Fidesznek volt lelkesítő jövőképe, a Polgári Magyarország víziója, amelynek zászlaját magasra emelte, majd eldobta, ráadásul a mellette álló, polgári, konzervatív, keresztény értelmiséggel együtt.
A korábbi fideszes szlogen, "a jövő elkezdődött" helyett mára "a múlt visszatért" lett - folytatta a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, aki szerint polgári helyett egy rögeszmés, zsigeri országgá vált Magyarország. Szerinte Orbán nem a XXI. század első, hanem a XX. század utolsó politikai vezetője, akinek a legnagyobb bűne az, hogy XX. századi reflexekkel bent tartja a XX. században az országot. Vona szerint a 2018-as választások valódi tétje nem az, hogy Putyin vagy az EU, Orbán vagy Soros közül kit választunk, hanem hogy át tudunk-e lépni a XXI. századba.
Ezután ismertette, hogy mi a diagnózis, majd pedig azt, hogy milyen programmal lehet változtatni. A XX. századi Magyarország tüneteit így írta le:
- zsigeri
- rögeszmés
- megosztó
- "népboldogító" (erőszakosan megmondják, hogy mitől leszel boldog)
- feudális jellegű kötöttségek, előjogok uralják (lásd. Orbán Viktor látogatása Bözsi néninél)
- minél mélyebbre jutni az emberben, és az ott talált ösztönöket a politika felhasználja
- félelem
- anyagi függőség
- alulinformáltság
Míg ezzel szemben a XXI. századi Magyarország és társadalma így írható le:
- józan ész vezérelte
- egyesítő
- megadja az ember szabadságát arra, hogy úgy legyen boldog, ahogy szeretne
- az ország a lehetőségek országa
- nem ez ember mélyére ás le, hanem azt kutatja, hogy hogyan tud feljebb jutni
- lehetőségeket biztosít
- bátorság, autonómia
- anyagilag független emberek
- tudatos válogatásra ösztönzés az alulinformáltság helyett
A diagnózis után a program következett. Mint mondta, a politikának mindig van egy súlyos felelőssége abban, hogy rangsort állítson fel a megoldandó problémák között, de ezt meg kell tenni. Ő pedig a legsúlyosabb problémának az elvándorlást tartja. Ennek hatását egy kollektív lélektani pusztításnak nevezte. A megoldására van egy programjuk, ez pedig a bérunió, amely - szemben a kormányzati retorikával - egy Európa-terv, hogy a kelet-közép-európai országoknak legyen lehetőségük a felzárkózásra.
Vona szerint az EU-val három fő témája van Magyarországnak, ezek pedig a bérunió, a migráció és az autonómia. Hangsúlyozta, hogy hazugság, hogy csak Orbán tudja megvédeni az országot, hiszen arra a Jobbik is képes, és azt is cáfolta, hogy az elszakított területek autonómiájának megoldása sérelempolitikából fakadna. Hosszabban azonban a bérunióhoz vezető útról beszélt, valamint Magyarország talpraállításáról. Ez a blokk egy részletes, majdnem minden ágazatra kiterjedő problémafelvetést és megoldási javaslatot tartalmazott.
- Így például beszélt arról, hogy a XXI. századi gazdaságpolitika terén szükség lenne fejlesztési térképre és ki kell jelölni a stratégiai ágazatokat.
- Az oktatáspolitika kapcsán többek közt arról, hogy sikeres és boldog emberket kell nevelni, akik sikerorientáltak és megvan bennük a közösséggé szerveződés képessége.
- Hangsúlyozta a családpolitika részletezésekor, hogy amit a Fidesz-kormány jól csinált, azt megtartanák, de tovább kell építkezni.
- Szót ejtett az egészségpolitika terén a háziorvosi rendszer megmentéséről.
- Rámutatott, hogy a szociálpolitika kialakításakor azzal kell megküdeni, hogy nem is csak XX. századi, hanem XIX. századi viszonyokkal kell szembenézni.
- Valamint beszélt a nyugdíjpolitikáról is, amelynek egyik eleme például a differenciált nyugdíjemelés, de hangsúlyozta azt is, hogy a bérunió egyben nyugdíjuniót is jelentene, hiszen a növekvő bérek növekvő nyugdíjakat eredményeznek.
A részletezés után aztán leszögezte: minden egyes megoldási javaslat kiindulópontja az, hogy egy kőkemény antikorrupciós politika kezdődjön meg.
Persze tisztában van vele, hogy sokan semmilyen politikai erőben nem bíznak, és hogy szerintük a Jobbik is "ugyanolyan lenne", de biztosítékul elmondta, hogy ha a Jobbik korrupt akarna lenni, akkor már most az is lenne. A Jobbik pedig abszolút mentes az elmút 27 évben felépült korrupt rendszertől.
Az előadása során, mint ahogy az a képeken is látszik, a párt ismert szlogenje volt olvasható. Erre utalt is később, amikor egy hajós hasonlattal arról beszélt, hogy a párt számára a magyar szív az iránytű, a jószan ész a kormány, a tiszta kéz pedig a vitorla. Ezután kiemelte a már korábban is hangsúlyozott józan észt, amely szerinte meg kell, hogy határozza a XXI. századi magyar politikát, és amelyről úgy gondolja, hogy képes arra, hogy feloldja a megosztottságokat. Így például a józan ész képes arra, hogy a kultúra terén megtalálja az aranyközéputat a hagyomány és a megújulás között, a gazdaság terén a tapasztalat és az innováció között, illetve a társadalmi egyenlőség és teljesítmény között, valamint jogok és kötelezettségek között. Kiemelte továbbá a szolidaritás és verseny közti választásból eredő megosztottságot, és mint fogalmazott, a Medgyessy-kormány azt mondta, hogy csak szolidaritásra van szükség, a Gyurcsány-Bajnai-kormány azt, hogy csak versenyre, az Orbán-kormány azt, hogy egyikre sem, míg a Jobbik szerint mindkettőre.
Végül beszélt arról is, hogy az általa felvázolt jövőkép, amelyben a magyar emberek tudatosak, szabadok, (konstruktívan) kritikusak, nem alulinformáltak és nincsenek anyagi függőségben, ellentétes a pártpolitika logikájával. Ő azonban azért nem bánja azt, hogy egy ilyen társadalom veszélyt jelenthet egy hatalom számára, mert egyrészt ő egy ilyen országban szeretne élni, másrészt pedig, mert számára nem a hatalom megszerzése vagy megtartása a cél, hanem a hatalom csupán egy eszköz. Mint fogalmazott, nem mindegy, hogy "én azért akarom az egészségügy problémáit megoldani, hogy kormányon maradjak, vagy azért akarjak kormányra kerülni, hogy megoldjam az egészségügy problémáit".
A célja pedig az, hogy egy olyan országot építsen, amely lelkesíti a benne élőket.
Az, hogy az elmúlt 27 évben elvesztettük a kelet-közép-európai vezető szerepünket, egyáltalán nem lelkesíti a magyar embereket. Szerinte pedig erre szükség van, mert csak így érhetjük el, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson.
A beszéd teljes egészében megtekinthető az N1TV felvételén:
(fotók: Kiriák Klaudia)