Ha ön netán transzkatéteres szívbillentyű beültetésre, jelentős kiterjesztett gerincműtétre, esetleg térdprotézis műtétre várakozik, akkor sajnos nem szolgálhatunk túl jó hírekkel.
Ez ugyanis az a három beavatkozásfajta, amire az egyszerű földi halandónak átlagosan a legtöbbet kell várnia ma Magyarországon, és ezek közül csupán a térdprotézis műtétnél várható, hogy egy évnél korábban sorra kerül a páciens (igaz, ebben az esetben sem kell sokkal kevesebbet várni).
Jelenleg is közel 30 ezer ember vár valamilyen műtétre
Varga-Damm Andrea, a legnagyobb ellenzéki párt országgyűlési képviselőjelöltje csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelt: országosan hihetetlen szélsőségeket lehet tapasztalni az ellátásban, a szervezetlenség miatt előfordul, hogy egyes helyeken kis létszámmal, nehéz körülmények között fantasztikus eredményeket érnek el, míg másutt elegendő a létszám, de nem hatékony az ellátás.Kiemelte azt is, hogy a rendszerben mind a szaktudás, mind az eszközállomány rendelkezésre áll, de nehezen elérhető a megfelelő létszámú szakszemélyzet.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő várólistákkal foglalkozó oldala szerint jelenleg 25 olyan műtéttípus van, amire nemhogy azonnal, de belátható időn belül nemigen kerülhet sor.
A NEAK adatbázisa szerint azonban az egyes egészségügyi intézményekben még ezeket a horrorisztikus számokat is bőven meghaladó torlódásokra számíthatunk:
a Honvédkórházban például 735 napot is várhat valaki egy térdprotézisre.
De hasonló időtartamokra számíthat az, aki a Semmelweis Egyetemen szeretne transzkatéteres szívbillentyű beültetésen átesni (várakozási idő: 643 nap), a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központján vár jelentős gerincműtétre (várakozási idő: 580 nap) vagy gerincstabilizációra (várakozási idő: 502 nap), esetleg a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban esedékes számára radiofrekvenciás katéterabláció (várakozási idő: 475 nap). De például az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban is előreláthatólag 150 napot kell várni egy orrmelléküreg-műtétre.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, mely műtéttípusok esetében kell várólistára számítanunk, és ezeknél mennyi az átlagos várakozás időtartama, de azt is kigyűjtöttük a NEAK adataiból, melyik intézményben számíthatunk a legtöbb várakozási időre:
A NEAK alábbi figyelmeztetése alapján azonban az is lehetséges, hogy valaki adott esetben még ezeknél az időtávoknál is hosszabb várakozással kell, hogy számoljon:
"Az adott intézmény kapacitás-lekötéseitől függően a következő szabad dátum jelentősen későbbi is lehet. Ha a lekérdezés után napokkal később jelentkezünk a várólistára, akkor akár hetekkel későbbi is lehet a következő szabad időpont."
- áll az egészségbiztosítási alapkezelő oldalán.
A fogászatokon is egyre nő a várólista:
itt 2-3 hetet kell várni a betegeknek egy-egy kezelésre.
A műtéti várólistáknál is súlyosabb gondot jelentenek a megfelelő diagnózis kialakításához szükséges vizsgálatoknál fellépő torlódások. A daganatos megbetegedéseknél például különösen fontos lenne a gyors diagnózis, ilyen esetekben egy több hónapos várólista akár katasztrofális végkimenetellel is járhat egy páciens számára.
Sürgősségi beutaló nélkül CT-re, mammográfiára és ultrahangra jellemzően akár 2-4 hónapot is várni kell.
Elegük van a magyaroknak az egészségügyből: aki teheti, már magánorvoshoz fordul
Öt éve 33 ezer, három éve 41 ezer, addig idén már átlagosan 57 ezer forintot fizettek az érintettek egy év alatt különféle szakorvosi rendelőkben. A megkérdezettek 28 százaléka nyitott arra, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegye igénybe, és ezért átlagosan havi 5-6 ezer forintot fizetne szívesen.A tanulmány szerint a lakosság elsősorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé.
Miért szaladtak el ennyire a várakozási idők?
Egyre több egészségügyi szakember egybehangzó véleménye, hogy a Fidesz-kormány minden erővel igyekszik az egyre dráguló magánegészségügy irányába terelni az embereket, és valószínűleg ezért fordít egyre kevesebb tényleges energiát, illetve forrást a probléma kezelésére.
Az egyetlen kormányzati erőfeszítés - mint oly sok más területen - itt is a kommunikációra összpontosul, és az alapellátás katasztrofális állapotáról szóló, objektív nemzetközi jelentéseket igyekeznek a szőnyeg alá söpörni (egyelőre még csak a költségvetési átláthatóságról, vagyis inkább annak hiányáról készült felmérést varrták Soros György nyakába, de ami késik, nem múlik - a szerk.).
A kormány hazudik és hülyének néz, de attól még összeomlik az alapellátás
Eljött ez a pillanat is: 2018 februárjában már mindenki számára világossá válhatott: pusztán többletforrással nem oldható meg semmi a magyar egészségügyben. Elkerülhetetlen a szakmával konszenzusban megvalósítandó szerkezeti átalakítás, miközben persze a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell finanszírozni az alapellátást (is).
A közegészségügy átalakításának szükségességét érdekes módon épp Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter vetette föl a napokban, de szavai egyelőre csak megerősítik azt a gyanút, hogy nem véletlenül uralkodnak olyan állapotok az egészségügyben, amilyenek.
Pedig nyolc éve kormányoznak: Tudják, hogy haldoklik az egészségügy, de nem tettek érte semmit
Az Mfor.hu szerint a kórházak adóssága annak ellenére sem ment 17,5 milliárd forint alá tavaly év végén, hogy a kormány 54,6 milliárdos konszolidációról döntött az ősszel.Ezek alapján világosan látszik, hogy jelenlegi állapotában a rendszer újratermeli a fedezetlen számlákat, az áldatlan körülményekbe pedig kódolva van a fenntarthatatlanság.
Fontos aspektus, hogy az állami egészségügyi intézmények eszközparkjával kapcsolatban nem tudni, milyen kihasználtsággal fordítják azt az alapellátásban végzett diagnosztikai tevékenységekre, és mekkora hányadban használják az egészségbiztosítási alapkezelő által is finanszírozott magánvállalkozások, melyek a kórházakban működnek.
Nem kell részletekbe menően ecsetelni, mennyire visszás volna, ha kiderülne:
az alapellátás kiszolgálására szánt gépeket a magánegészségügy "téríti el", és ezért "vérrögös" az államilag finanszírozott egészségügy.
Az orvoskivándorlás kérdése sem kerülhető meg a probléma kapcsán, hiszen ha a kórházi eszközpark kihasználtsága megfelelő is, ha nincs aki szakszerűen, a megfelelő tudás birtokában üzemeltesse a gépeket, kis túlzással akár ki is dobhatjuk azokat.
A nem megfelelő bérezés miatt nyugatra menekülő egészségügyi dolgozók eltűnése már minden szinten érezteti hatását:
2017 első fél évében 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez.
A műtéti várólisták problémája ráadásul alapvetően személyzetfüggő: egyrészről az orvosi és szakszemélyzet alacsony létszáma, másrészről a kórházak finanszírozási rendszerének szűkös keretei határolják be ennyire az adott időszakban elvégezhető műtétek számát, és ezek miatt is kell egyre többet várni.
Van megoldás?
A jobbikos Lukács László György még tavaly júniusban vetette föl egy konferencián az egészségügyi minimum szükségességét, melyhez végül a többi ellenzéki párt is csatlakozott - a Fidesz-KDNP-t pedig természetesen hidegen hagyta az elgondolás.
Már ez a javaslatcsomag is tartalmazta, hogy
meg kell határozni a várólisták megengedett maximális hosszát, illetve központilag kellene vezetni azokat.
A műtétek feltorlódását ezen felül az erőforrások szigorúbb ellenőrzésével, az eszközökhöz való hozzáférést szabályozó protokoll bevezetésével csökkentené a tervezet, melynek többi pontjáról itt olvashat bővebben:
(null)
(null)
A várólisták csökkentése továbbra is a Jobbik egészségügyi programjának egyik sarokpontja, árulta el portálunknak Lukács László György.
A Jobbik egészségügyi szakpolitikusa az Alfahírnek elmondta, hogy bár a kormány az utóbbi időben hozott, pánikszerű intézkedéseinek köszönhetően a kórházi várólisták területén tapasztalható némi javulás, a rendszerben meglévő folyamatszintű várakozás továbbra is komoly problémákat okoz:
"A várólistát érdemes úgy értelmezni, mint az egészségügyben a beteg számára terhet jelentő várakozások összességét."
"A Fidesz hóbortja a foci és a stadionépítés, a Jobbiké az egészségügy lesz"
A Jobbik zéró tolerancia programot indítana a rákos megbetegedések ellen. A párt szeretné a megbetegedések arányát visszaszorítani, másrészt szeretnék azt, hogy a lehető legkevesebben haljanak meg daganatos megbetegedésekben.Lukács szerint a rák ellen az összes bevethető, megelőzési és gyógyítási eszközt be kell vetni. Négy területet ismertetett:1.
Szerinte ez nem csak azt jelenti, hogy a páciens mikor jut be egy-egy műtétre, vagy diagnosztikára, hanem ennél jóval több dolog összessége:
- eljut-e egyáltalán az ember rendesen a háziorvosához,
- ott mennyit kell várnia, hogy beutalják a szakrendelőbe,
- ott mennyi idő múlva kerül vizsgálatra, és
- onnan mikor jut el egy kórházi rendelésre,
- ahol végül kórházi várólistára kerül.
"Az egészségügyben tehát nem csökkent a várakozási idő, legfeljebb egyes kórházi várólisták lettek valamivel rövidebbek, holott az lenne a cél, hogy az egész folymat időben lerövidüljön"
- fogalmazott a Jobbik képviselője, aki szerint a Fidesz-kormány figyelmen kívül hagyja ezt a szempontot és tűzoltás jelleggel csak egy részterületre koncentrál. Ugyanakkor kifejtette, hogy ettől függetlenül ezeket az intézkedéseket természetesen nem akarják elvetni, sőt, a leendő Jobbik-kormány tökéletesítené és felpörgetné azokat.
A kórházi várólisták további visszavágásának lehetőségei Lukács szerint
- a megfelelő számú személyzet biztosításában, illetve
- a rendszer áteresztőképességének növelésében rejlenek.
Az első szempont kapcsán szerinte elsősorban az altatóorvosok és műtősorvosok számától függ a siker, és attól, hogy a lehető legtöbb szakembert hazacsábítsák külföldről, amire a Jobbik Szent-Györgyi Albert ösztöndíja szolgálna.
Lukács elmondta: ez tulajdonképpen egy komplex akcióprogram, ami a haza hívott orvosok mellett az itthon maradt kollégáikat is anyagi jutalomban részesítené, így nem okozna belső feszültséget a grémiumokon belül.
Radikális hozzáállás: "mi egy erős, állami egészségügyi ellátásban vagyunk érdekeltek"
Mutass egy területet a magyar egészségügyben, és én elmondom, hogy milyen égető, kezeletlen probléma sújtja! Akár ez is lehetett volna a címe a Civitas Intézet keddi egészségügyi konferenciájának. Elképesztő milyen állapotok uralkodnak az ágazatban - a válság, és a megoldás reménye pártállástól függetlenül egy asztalhoz kényszerítette a politikusokat.
A második szempont kapcsán kiemelte, hogy a jelenlegi állami finanszírozás csak korlátozott számú képalkotó diagnosztikai felvétel készítését teszi lehetővé, ezért
"ezt a lefojtást meg kell szüntetni, így hamarabb jutnának CT, vagy MR vizsgálatokra a betegek, és nem kellene kerülőutat tenniük a magánegészségügybe, 60-90 ezer forintos vizsgálatokért".
Ehhez, mint a jobbikos politikus fogalmazott: csúcsra kell járatni a gépeket és biztosítani kell a megfelelő finanszírozást.
Vona Gábor: a Jobbik-kormány egyik első feladata, hogy megmentse az alapellátást
„Szörnyű, de a magyar egészségügyben dolgozók egészségügyi állapota rosszabb, mint a magyar átlag. Akiknek a mi gyógyításunk a hivatásuk, betegebbek, mint mi"- mutatott rá Vona Gábor az egészségügyi rendszer fenntarthatatlanságára.Ebben az adatban a Jobbik miniszterelnök-jelöltje szerint benne van a magyar egészségügy minden kínja és baja, és az is, miközben