Az állami, önkormányzati intézmények felelősségét is felveti az Elios-botrány – írja mai tényfeltáró anyagában a 24.hu. Ez derül ki a jászberényi közvilágítási projekt során tapasztalt anomáliákból. Annak ellenére, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökség első körben visszadobta a pályázatot arra hivatkozva, hogy az „versenykorlátozó, indokolatlanul szűkíti a versenyt”. Erről még 2015-ben írt a Direkt 36. Lázárék azt kifogásolták, hogy a pályázat beadásához túlzottan nagy, 280 millió forintos referenciát várt el az önkormányzat. Ezt a felmutatandó referenciát módosították 220 millióra, emellett előírták legalább 2000 LED-lámpa felszerelésének referenciáját, valamint hogy a kiírást megelőző két évben legalább évi 220 millió forint bevétel származzon közbeszerzésből.
Az így kiírt javított közbeszerzési pályázatot 2015. május 15-én tették közzé. Nem adtak túl sok időt, a benyújtási határidőt június 1-jére tűzték ki. Tiborcz ekkor már nem rendelkezett résztulajdonnal az Eliosban, mint azt az Alfahír rámutatott, az Eliosban résztulajdonnal rendelkező cégét kb. 3 milliárd forintért adta el 2015. április 28-án. Az ellenértékhez szükséges összeget pedig a hazai közbeszerzéseken egyik legnagyobbat kaszáló cég, a West Hungária Bau Kft. biztosította.
Nem osztalékként, de Orbán veje csaknem 3 milliárdhoz jutott hozzá az Elios révén
Napok óta megy a találgatás, Tiborcz István mekkorát kaszált az Eliosban levő cégének eladásából. Lapunk átnézte a céghálóban levő vállalkozások éves beszámolóit, cégbírósági iratait, amiből kirajzolódik: üzlettársainak cége, a West Hungária Bau Kft. révén jutott hozzá nem kevés pénzhez, mikor eladta az Elios résztulajdonosát, a Green Investments & Solustionst.
A pályázati előkészítést itt is Tiborcz István iskolatársa, barátja és üzlettársa, Hamar Endre Sistrade Kft.-je végezte. Hamar ugyanekkor az Eliosban is üzletrésszel rendelkezett. Ismert, az OLAF egyik legfontosabb korrupciós megállapítása az volt, hogy a pályázat előkészítését és kivitelezését végző cégek között személyi összefonódás van.
Az OLAF szerint is Tiborcz köre a csalássorozat szervezője
„A szervezőt nem az egyes önkormányzatoknál kell keresni, hanem inkább a tanácsadók, illetve az azok mögött álló magánszemélyek között" - ezt a megállapítást közölte az OLAF a 24.hu mai cikke szerint. A 35 vizsgált beruházás mindegyikénél rendre ugyanazok a cégek bukkannak fel, közöttük és a beruházásokon nagyot kaszáló Elios között pedig erős átfedések, néhol kifejezett összeférhetetlenségek találhatók.
Az OLAF-nak azonban itt a konkrét beruházás körülményei is szemet szúrtak. Mint a 24.hu írja, a Tungsram-Schréder Zrt. három előzetes ajánlatot adott az Eliosnak 2789 darab lámpára, minden alkalommal 174 millió forint értékben. Az Elios versenytársának, az SAG Hungária Kft.-nek azonban ugyanők 90 millióval drágábban, 238 millióért adták volna. Az SAG tehát másik lámpabeszállítótól, a TWEET Eclatectől is kért ajánlatot, így a cég 215,5 millió forintért vállalta volna Jászberény közvilágításának korszerűsítését. A harmadik pályázó, a Hungaro Lux Light Kft. Prolan lámpákkal 249 millió forintért vállalta volna el a munkát. Mindezek ellenére mégis az Elios kapta meg a munkát annak ellenére, hogy 306 milliós ajánlata magasan a legdrágább volt.
Ez úgy történhetett, hogy az előbbi két pályázót nemes egyszerűséggel kizárták a versenyből. A jászberényi önkormányzat hiánypótlás keretében azt kérte az SAG-től, bizonyítsa be, hogy nem irreálisan alacsony vállalási díjat tüntetett-e fel. Az ilyen pályázót ugyanis eleve ki kell zárni. Ezt a cég nem tette meg, ahogy az alacsony, 15 százalékos kötbér mértékét sem magyarázta meg. Érdekesség, hogy az ugyanilyen mértékű kötbért az Eliosnál nem kifogásolta Jászberény fideszes vezetése. Felrótták az SAG-nak azt is, hogy a TWEET lámpák fogyasztása magasabb, mint a Tungsramé. A Hungaro Lux Light Kft. nem csatolta pályázatához a Prolan lámpák technikai dokumentációját, és azt sem bizonyította, hogy az általuk felszerelni kívánt lámpa műanyag borítása ugyanúgy képes kitartani 25 évig, mint az üvegbúrás Tungsram lámpák.
A 24.hu felveti: az Elios versenytársai Jászberényben vajon eleve kamu pályázatokat adtak-e be, vagy komoly volt-e a szándékuk, csak menet közben bírták őket jobb belátásra? Az SAG ugyanis nem adott be hiánypótlást. Ugyanakkor a cég később, a kiskunfélegyházi közvilágítási projekt során (mely szintén az OLAF látókörébe került) már az Elios alvállalkozójaként szerepelt.
Déjà vu
A drága ajánlat győztessé nyilvánítása nem csak itt, Jászberényben bukkan fel. Korábban portálunk is foglalkozott a zsámbéki Zichy-kastély felújításával, ahol Mészáros Lőrinc gyermekeinek vállalkozása, a Fejér-B.Á.L Zrt. az eredetileg becsült összegnél 80 százalékkal drágább ajánlattal nyert. Abban az esetben is elég furcsa okokkal zárták ki a többi pályázót, többek között azt is, amely félmilliárd forinttal olcsóbban kivitelezte volna a renoválást. A hiánypótlás akkor – a cég tájékoztatása szerint – egy „sajnálatos adminisztratív hiba” miatt maradt el.
Mészáros gyerekei legalább félmilliárddal árazták túl a Zichy-kastélyt
1,7 helyett 1,2 milliárdból is felújítható lenne a zsámbéki épületkomplexum. Az egyik kizárt pályázó ugyanis ilyen összegű ajánlatot tett, mellyel szemben senkinek nem volt kifogása. A kizárt cég egy adminisztratív hiba miatt nem pótolta a hiányosságokat, ez plusz félmilliárd forintba kerül az adófizetőknek.
Lázár János kettős mércéje
„Az OLAF szerintem hibát követ el, hogyha magyar vizsgálókra bízza a magyar ügyeket. Nem szeretnék ebben mélyebbre menni; mi az OLAF-nak jeleztük az elfogultság lehetőségét. Remélem, az OLAF mind a három magyar tisztviselő vagy magyar állampolgár tekintetében megvizsgálja, hogy a függetlenség és az objektivitás elvárható követelményének megfeleltek-e. Az nagy blődség és nonszensz, hogy magyar ember tegye a följelentést, és az Európai Bizottság vagy az Európai Unió vizsgálati szerve, az OLAF ezt magyarokra bízza. Ez szerintem hiba egy ilyen politikai ügyben” – mondta Lázár János a múlt csütörtöki, 109. Kormányinfón.
Úgy tűnik, a kancelláriaminiszter csak akkor ilyen finnyás, ha Orbán vejének korrupciós ügyéről van szó. Azt ugyanis elhallgatta, hogy a 4-es metróról szóló OLAF-jelentést készítő ötfős csapat négy tagja ugyancsak magyar volt, nevük a kormány honlapján levő dokumentum címlapján olvasható.