A külügyi EP-bizottság néppárti elnöke szerint Szerbián múlik az uniós csatlakozás

Az Európai Néppárt (EPP) egyik alelnöki tisztségét is betöltő politikus Sógor Csaba erdélyi EP-képviselő meghívására érkezett Kolozsvárra, ahol Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével tárgyalt, és délután a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tart előadást európai uniós ügyekről.

McAllister szerint bátorító jellege volt annak, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Szerbia 2025-ös lehetséges csatlakozásáról beszélt. Úgy vélte: ez akkor történhet meg, ha minden kedvezően alakul.

"Szerbia akkor lesz EU-tagállam, amikor készen áll erre, amikor foganatosítja a megfelelő reformokat"

- jelentette ki a skót származású német EP-képviselő.

David McAllister elmondta: az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatában Szerbia és Montenegró az éllovasok. Emlékeztetett, hogy Szerbiával a 34 tárgyalási fejezetből eddig 12-t nyitottak meg, és reményei szerint júniusban újabb kettő, vagy több fejezetben is elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

A néppárti képviselő figyelemre méltónak tartotta azt a módot, ahogyan Szerbia bánik a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségekkel. Kijelentette: ha Újvidékre utazik, mindig meglepődik a sokszínűség láttán. Azt is hozzátette azonban, hogy tökéletes megoldás nincsen, mindig van helye a jobbításnak.

David McAllister úgy vélte: az Európai Uniónak bátorítania kellene tagállamait arra, hogy egyes tagállamok jó gyakorlata alapján alakítsák a kisebbségpolitikájukat. Sikeres modellekként az olaszországi Dél-Tirolban élő német ajkú kisebbség, a németországi Schleswig-Holstein tartományban élő dán kisebbség, valamint a belgiumi német kisebbség modelljét említette.

A néppárti képviselő az MTI kérdésére válaszolva remeknek találta a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést. Úgy vélte: a demokrácia lényegét érinti, hogy a kezdeményezést az EU több mint egymillió polgára támogatta aláírásával.

"Olyan európai kisebbségvédelmi rendszerre van szükség, amelynek közös európai normái és közös intézményes rendszere van. Ennek az EPP mindig is támogatója lesz, mert olyan pártok vannak a családunkban, amelyek ebben a tekintetben sikeresek voltak"

- utalt a Dél-Tiroli Néppártra és az RMDSZ-re.

A sajtótájékoztatón Sógor Csaba kijelentette: Románia 2019 első félévében akkor lehet az EU sikeres soros elnöke, ha előtte megoldja a saját házi feladatait, és ezek közé tartozik a magyar nemzeti közösség helyzetének a rendezése is.

A sajtótájékoztató után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök újságíróknak elmondta: arra kérte David McAllistert, hogy támogassa az őshonos nemzeti kisebbségek számára kialakított nyugat-európai modellek elfogadtatását a kelet-európai országokban is.

Szerbia csatlakozásáról tárgyaltak az uniós országok, Szijjártó persze szóba sem hozta a délvidéki magyarokat

Nem jutottak egyetértésre az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei a nyugat-balkáni államok csatlakozásának időpontja kezdett, szófiai, nem hivatalos tanácskozásuk első napján, csütörtökön. Az Európai Bizottság múlt heti állásfoglalása szerint 2025. tekinthető a leginkább esélyes két ország, Szerbia és Montenegró esetében a csatlakozás legkorábbi lehetséges időpontjának, mert egy sor problémát meg kell még oldani addig.