Európa számos városát sújtja, hogy az Airbnb terjedésével rengeteg ingatlantulajdonos állt át a rövidtávú lakáskiadásra, és pár napokra adják ki lakásaikat a városokba érkező turistáknak. Sok városban ez az átalakulás érzékenyen hatott az ingatlanpiacra, hiszen rengeteg olyan lakást is inkább turistáknak ad már ki a tulajdonosuk, melyekben korábban albérlők lakhattak - írja a Guardian alapján a 444.hu.
Mint kiderült: miatt kontinens-szerte súlyosbodott a lakhatási válság, ami különösen érzékenyen érinti a fiatalokat. Egyre több városban ismerték fel ezeket a folyamatokat, és születtek is tervek, melyek az Airbnc-piac megrendszabályozásáról szóltak. Ugyanakkor a témával foglalkozó szervezetek most azt mondják, hogy e törekvések nem sokat érnek, mert az EU döntéshozói teljesen odavannak a “sharing economy” koncepciójáért, és az ilyen modellek esetleges hátulütőire nem hajlandóak figyelmet fordítani.
Nyomást gyakorolnak az európai döntéshozókra
A Corporate Europe Observatory jelentése szerint bár helyi szinten számos intézkedés történne az Airbnb ellen, a vállalat felülről próbál meg nyomást gyakorolni az európai döntéshozókra.
A tanulmány készítői emlékeztetnek: az Airbnb indulásakor hangsúlyosabb volt, hogy emberek a saját lakásuk egy szobáját adták ki a szolgáltatáson keresztül, de az évek során a professzionalizálódással párhuzamosan eltolódtak ezek az arányok, és sokkal több lett az üresen kiadó lakás. Ez súlyosbítja aztán a lakhatási válságot: nem véletlen, hogy azokban a városokban, ahol már felmerült az Airbnb elleni fellépés, elsősorbana teljes lakások kiadását akarták korlátozni, a szobakiadással nem sok baja van a városvezetéseknek.
Az alapfelállás mára az lett, hogy vállalatok adják ki a lakásokat Airbnb-n keresztül, melyek sokszor több lakást is birtokolnak, és folyamatosan vásárolják fel az elérhető ingatlanokat.
A tanulmány szerzői szerint a helyi kísérletek nem sokat érnek, mert az EU felsővezetése gyakorlatilag hipnotizálódott a kollaboratív gazdaságnak is nevezett működési modelltől, ami papíron az Airbnb-t is jellemzi, és csak a pozitív oldalára hajlandóak mindennek koncentrálni, az Európai Parlament nemrég el is ítélte a városok próbálkozását, mellyel az online platformokat akarták szabályozni.
A szerzők azt mondák, hogy az elmúlt években született e-kereskedelmi szabályozások az ipari szereplők igényei szerint születtek. Az egyik ilyen nagy platformcsoportosulást épp az Airbnb vezeti: ők azzal érveltek, hogy az Európai Bizottság által kiadott állásfoglalás a szimpla és egyszerű szabályozás oldalán van, amely nem kíván akadályokat görgetni azoknak az embereknek az útjába, akik az Airbnb-hoz hasonló innovációk előnyeit élveznék ki.
Berlin, Barcelona, Párizs és Brüsszel ellen már hivatalos panaszt is benyújtott az európai Nyaralóhelyek Szövetsége, melynek kiemelt tagja az Airbnb: a cél, hogy a városoknak el kelljen törölniük a korlátozásokat, mint amik súlyosan sértik a piaci viszonyokat. Ha nem sikerül ezzel kapcsolatban megállapodásra jutnia a tagállamoknak, az ügy a strasbourgi bíróság elé kerülhet.