Két politikai innováció volt Magyarországon: a Magyar Gárda és a Nolimpia

Vita a XXI. századi politikáról.

De vajon tényleg XXI. századi pártok, és mi különbözteti meg őket a politikai paletta többi részétől?

A Momentum elnöke, Fekete-Győr András arról beszélt, hogy még nem magyarázták el, hogy pontosan mi is a XXI. századi gondolat. Ez eszközhasználatban sem fejezhető ki, elvégre Gyurcsány Ferenc is használ XXI. századi eszközöket. „Ez a három párt egyszer már biztosan lázadt” - szögezte le a politikus.

Keresztes László Lóránt, az LMP tárelnökeként úgy fogalmazott, hogy ha valakik politikai innovációt végre tudnak hajtani, azok a XXI. századi pártok. Szerinte láthatjuk, hogy elárulták a rendszerváltás ígéretét, az LMP viszont nem kíván részévé válni ennek a rablógazdaságnak, meg akarja azt haladni, ezért nem tesznek különbséget a 2010 előtti politikai szereplők között. A politikus úgy látja, hogy Orbán Viktor addig marad hatalmon, amíg Gyurcsány Ferenc és köre állítja ki az alternatívát. Keresztes László Lóránt hangsúlyozta, Gyurcsány Ferenc tevékeny részese volt a „nemzetárulásnak”, amely során a fiatalok százezrei külföldre mennek, és a vidék kiürül, a DK pedig az MSZP utódpártja.

Keményen üzent a szakadároknak is:

„a Párbeszéd élősködőként próbál gazdatestet keresni, nem kívánják meghaladni az elmúlt 28 évet, részévé kívánnak válni”,

miközben Toroczkai Lászlóék 2030-ig a NER-ben képzelik el magukat, és nem is kívánnak szembe menni azzal.

A Jobbik alelnöke, Z. Kárpát Dániel szerint viszont teljesen tiszta a helyzet: ez pedig az olvasatlanul elfogadott lisszaboni szerződés, amely szerinte egy nemzetárulás volt. A politikus szerint nem eszközökről van szó, hanem elvekről, „a XX. századi pártokhoz nincs átmenet”. Nem elég csak azt meghatározni, hogy valamivel szemben állunk, azt is el kell mondni, hogy miért tennénk a hazánkért. Furcsának nevezte azt az önmeghatározást, amely 90 százalékban csak arról szól, hogy a „másik miért gáz”, mint ahogy azt is furcsállta, hogy valaki teljesen mást mond egy választás után, mint előtte. Z. Kárpát Dániel szerint vissza kell térni az utcára, ami alatt sokal kevesebb irodaházat és belpesti okoskodást ért, viszont sokkal több szolgálatot.

Felmerül a kérdés, hogy ha vannak is XXI. századi pártok, akkor a magyar társadalomtól miért kaptak 70 százalékos felhatalmazást a XX. század rendszerpártjai. Erre van szükségük? Elégedettek?

Fekete-Győr András szerint, ha a fiatalok körében nézzük a pártszimpátiát, akkor az irányukban dől a mérleg nyelve, a külföldre vándorolt magyarságot pedig leuralják a XXI. századi pártok. „Minden csak idő kérdése” - fogalmazott. Elmondta azt is, nem lepődött meg azon, hogy Kádár János népe még itt van közöttünk, és nem lepődött meg azon sem, hogy megszavazták a restaurációt. A Fideszben viszont félnek attól, hogy ez a generáció már nem fogadja el Orbán Viktort irányadónak – vélekedett a politikus, majd hozzátette:

„de még idő kell ahhoz, hogy átvegye a vezetés, és kétharmadot szerezzen”.

Keresztes László Lóránt szerint egy értéksemleges összefogás nem hoz eredményt, mint ahogy az sem hoz eredményt, ha néggyel vagy öttel több MSZP-s bejut a parlamentbe. Az MSZP és a DK csak a saját túlélésért küzdöttek, és ennek érdekében mindent megtett a Fidesz is. A társelnök a Jobbikot és az LMP-t is a választások nagy vesztesének tartja, azonban arra azért figyelmeztetett, hogy mind a kettő párt több szavazatot kapott, mint 4 évvel ezelőtt, és közben megjelent a Momentum is. Azonban elismerte azt is, hogy sokan azért szavaztak a Fideszre, mert nem láttak olyan alternatívát, olyan formációt, amely kormányzásra kész. Keresztes László Lóránt szerint a baloldallal már nem kell számolni, ám a Fidesz mindent meg fog tenni, hogy láthatóvá váljanak.

Z. Kárpát Dániel viszont kissé lehűtötte a kedélyeket. Egyrészt szerinte magától nem fog borulni az Orbán-rendszer, másrészt össze lehet ugyan adni a XXI. századi pártok 30 százalékát, de ennek csak a töredéke lett volna egy közös listán. Hangsúlyozta, nincs értékközösség; az egyik párt Pride-on van (ez a Momentum), a másik pedig az észak-magyarországi integráció problémáival foglalkozik (ez pedig a Jobbik). Kiemelte azt is, hogy vidéki, országos szervezeti hálója csak 2 pártnak van, ez a Fidesz és a Jobbik, szerinte nem véletlen, hogy a Habony-média ezt az alapszervezeti szintet támadta (egyébként ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy azt a 10 éves munkát, amely során kiépítették ezt a rendszert, egyetlen párt sem spórolhatja meg).

Az országgyűlési képviselő is úgy látja, hogy a nagykoalíció továbbra is létezik, együttműködik a Fidesz a megvásárolt baloldali erőkkel, és most el kezdte felhúzni „őfelsége radikális ellenzékét” is.

Felmerült, hogy a XXI. századi politika a perszonalitásról, a menő figurákról szól. Nem lehet, hogy a trollok képviselik a XXI századi politikát?

Fekete-Győr András szerint szükség van a tabudöntő politikára, és olykor trollkodni is kell, mint ahogy a fideszes aktivisták is így tettek a Momentum rendezvényein. De felidézte azt esetet is, amikor meglátogatta fideszes Origo róla hazudozó alkalmazottját.

Keresztes László Lóránt viszont úgy látja, hogy ha nincs hitelesség, ha nincs érték, akkor a trollkodás semmit sem ér.

Pusztán, hogy valaki benne van a tévében, az még nem jelenti azt, hogy ezeket a perceket szavazatokra is lehet váltani – ezt már Z. Kárpát Dániel mondta. Példaként felhozta a devizahitel-károsultakat, akik ha egyszer egy irányba szavaztak volna, akkor nem ez lett volna a választási eredmény, Orbán Viktor bukott volna. Ám hiába állt ki az ügyük mellett a Jobbik, ők nem álltak oda a Jobbik mellé.

„Nem akarok bármi áron választást nyerni, nem megyek le csicskába, és nem fogom feladni a választási elveimet”

- jelentette ki Z. Kárpát Dániel, hozzátéve, hogy nem gondolta volna Schiffer András egyszer hiányozni fog, mert szerinte a vicckategóriába tartozik, amit most az LMP művel bázisdemokrácia címszó alatt.

Csalódásának is hangot adott, amikor felidézte azt a tüntetést, amely a földtörvény elfogadását követően zajlott, és amelyen 50-70 ember volt csak ott.

„Normális demokráciában betolták volna a parlamentet a Dunába”

- fogalmazott a jobbikos, aki szerint valamit rosszul csinálnak társadalmi szinten, és ezt kellene meghaladni.

Tehát minden okunk megvan a pesszimizmusra?

Főleg vidéken, a félelemérzet ott van az emberekben. hiába mondjuk, hogy csinálunk forradalmat, nem jönnek velünk, mert nem látják a tetteket – boncolgatta a helyzetet Fekete-Győr András. A momentumos szerint az ellenzékiség szempontjából tök jó időszak volt a Nolimpia. eredmények kellenek, a közlemény-ellenzékiség nem elég, „azt senki le sem szarja”, Úgy látja, hogy a sikerhez minél több helyi eredményt kell elérni. Érdekesen hangzott tőle, de csak két magyar politikai innovációt tudott megnevezni: a Magyar Gárdát és a Nolimpiát.

Keresztes László Lóránt megosztotta az ifjú jobbikosokkal, hogy a pártját ért támadásoknak belülről voltak partnerei annak érdekében, hogy az LMP szövetséget kössön a baloldallal. Szerinte nem a bázisdemokráciával van a baj, viszont a politika nem lehet öncélú, a választás nem lehet öncél. Az LMP-t egy nagyon fontos eszköznek tartja, és azért kell a közhatalmat megszereznie, hogy változást indítson el a társadalomban.

„A baloldal figuráinak meg kell bukniuk ahhoz, hogy Orbán Viktort meg lehessen buktatni”

- szögezte le.

Akkor van értelme egy mozgalomnak, ha meg tudja válaszolni, hogy milyen Magyarországot akar, és ezután még cudarabb médiaviszonyok mentén kell ezeket elmondani – fogalmazott Z. Kárpát Dániel. Szerinte önmagában nem a siker receptje a helyi ügyek megoldása, hiszen a Jobbik ezeken túl van, akkor lesz változás, amikor „az első három bilincs kattan”, ha lesz valódi elszámoltatás.

„Ha a választók megtudják a tényeket, a számokat, akkor Orbán Viktor eltűnik, és a gazdasági társaság Fidesz felszámolása sem elképzelhetetlen”

- fogalmazott a legerősebb ellenzéki párt alelnöke.