A Guardian a héten számolt be arról, hogy Alex Jonest a Twitter is letiltotta egy megosztott videó miatt, igaz nem permanensen, mint a Facebook, a YouTube, az Apple vagy a Spotify. Az összeesküvés-elméleteiről híres műsorvezető 7 napig nem posztolhat, lájkolhat vagy retweetelhet az oldalon, de a különféle tartalmakat továbbra is láthatja. Ugyanakkor a tiltás csak Jones személyes oldalát érinti, az Infowars accountja továbbra is érintetlen és működőképes.
A Twitter szóvivője szerint a Jones által közzétett videó - melyben a műsorvezető arra biztatta Donald Trump híveit, hogy készítsék elő a "harci puskáikat" többek között a média ellen - megsértette az oldal felhasználói szabályzatát, és felszólították az alternatív médiaszemélyiséget, hogy törölje a kifogásolt tartalmat.
Jones csak az első áldozat?
Az Infowars tartalmai Magyarországon annak ellenére sem túl ismertek, hogy konteógyártásban valószínűleg remekül fölveszik a versenyt a fideszes médiagépezettel és a pártutasításra működő közmédiával. Jones műsora különösen gazdag tárházát produkálja a legelrugaszkodottabb összeesküvés-elméleteknek és a kritikátlan Trump-imádatnak. Az Egyesült Államokban több per is folyik a nagyhangú megmondóember ellen, aki nem egy eljárásban védekezett már azzal, hogy akit a nézők a monitoron látnak, az nem az igazi Alex Jones, csupán egy túljátszott karakter, a becsavarodott injekciós médiaszemélyiség egy felpörgetett verziója, a cél pedig nem a hírszolgáltatás, hanem a szatirikus szórakoztatásba csomagolt társadalmi kommentár.
Hogy ezt ki, mennyire hiszi el neki, teljesen mellékes. Legalábbis az kellene, hogy legyen, amíg a fickó nem sérti meg a közösségi média játékszabályait. Már pedig az underground médiaszemélyiség a tiltáshullám előtt is csak a szokásos formáját hozta, melyet lassan húsz éve eltűrtek a neves közösségi médiaplatformok, egészen mostanáig.
A szólásszabadságért, szűkebb értelemben az internetes szólás- és véleményszabadságért síkra szálló alternatív média és a virtuális tér véleményvezérei szerint, ami Jones-szal történik, az csupán egy tesztüzem, ami idővel minden közösségi média felhasználóra hatással lesz, ezért érdemes résen lenni annak, aki nem akarja, hogy a Szilícium-völgyből mondják meg neki, mit posztolhat a közösségi oldalára és melyek a "megfelelő" tartalmak, amelyeket láthat.
A tőke és az ideológiai háború eszközei
A szólásszabadság és a közösségi média fő konfliktusának forrása az amerikai belpolitikában keresendő. A tengerentúli közbeszédben nyílt titokként kezelik, hogy az olyan nagy platformok, mint a Facebook, a YouTube, a Twitter vagy a Reddit az irányelveikben megfogalmazott politikai semlegességen és véleményegyenlőségen alapuló működést a legritkább esetben veszik komolyan. A legtöbb cégnél kifejezetten a baloldali, neoliberális irányzatok dominálnak, a konzervatív jobboldali tartalmakat pedig kimondva-kimondatlanul igyekeznek visszaszorítani, ellehetetleníteni.
Ehhez szinte az összes platformon kiváló ürügyként szolgál az álhírek és a botok - nem valós, algoritmusok, fizetett aktivisták vagy csalók által generált virtuális felhasználók, amiket a vélemények befolyásolására, pénzügyi és egyéb visszaélésekre használnak - elleni küzdelem, ami nagyjából a Georg W. Bush-éra alatt született "terrorizmus elleni harc" módszertanainak virtuális térbe való átültetésén alapszik.
Az, hogy például a Twitter nem sietett Alex Jones torkára lépni, nem csak annak köszönhető, hogy a médiafigura nem szegte meg a szabályokat, ahogy azt Jack Dorsey vezérigazgató is hangsúlyozta, miután tétlenségéért komoly kritikákat kapott a többi cég, a demokraták és a baloldali politikai aktivisták soraiból. A cég ugyanis év elején egy elég húsba vágó PR-veszteséget szenvedett el, amikor egy jobboldali internetes médium rejtett kamerával rögzített jó pár beszélgetést a cég jelenlegi és volt szakembereivel, akik mind megerősítették:
a Twitter aktívan monitorozza és szűri a konzervatív, jobboldali, republikánus tartalmakat, a felhasználókat pedig saját neoliberális, baloldali értékrendjük mentén kezelik az oldalon.
A videóban a Twitter-alkalmazottak arról is beszélnek, hogy elterjedt gyakorlat az úgynevezett "árnyék-tiltás" (shadowbanning), ami azt jelenti, hogy az adott felhasználó által közzétett bejegyzések mások számára rejtve maradnak vagy sokkal kevesebb embert érnek el, mint normál esetben, egyfajta virtuális hangtompítót téve a felhasználóra:
[video:https://youtu.be/64gTjdUrDFQ]
Erről a gyakorlatról múlt hónapban Donald Trump is tweetelt, miszerint utána fognak járni a gyakorlatnak, mert nem állapot, hogy a közösségi oldal állítólag prominens republikánusokat is ilyen elbánásban részesít:
Donald J. Trump on Twitter
Twitter "SHADOW BANNING" prominent Republicans. Not good. We will look into this discriminatory and illegal practice at once! Many complaints.
Júliusban a Facebook már kénytelen volt beismerni, hogy élnek a fentihez hasonló gyakorlattal, ám a cég ezt is a fake news elleni hadjárattal indokolta. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a közösségimédia-óriás algoritmusai bevallottan befolyásolják, milyen tartalmak kerüljenek egy-egy ember hírvonalára, már az átlag magyar internetfelhasználónak is ismerős terepre tévedünk.
Az sem titok, hogy a Facebook az általa gyűlöletbeszédnek és sértőnek bélyegzett tartalmak ellen is hadjáratot indított. Ezt a hazai virtuális térben is tapasztalhatták a felhasználók:
az oldal algoritmusai az elmúlt pár hónapban szigorúan töröltek minden, a címben nekik nem tetsző szavakat tartalmazó, akár évekkel ezelőtti bejegyzést, az ezeket közzétevő oldalakat és felhasználókat pedig több napos tiltásokkal büntették.
Mark Zuckerberg vállalata az álhír-háborúra hivatkozva azt sem könnyíti meg, hogy a kisebb hírportálok szélesebb olvasóközönséghez jussanak el:
azoknak a híroldalaknak, melyek nem engedhetik meg maguknak, hogy minden poszt után hirdetési pénzt csengessenek a Facebook-nak, mesterségesen visszatekerik az elérését.
Viszont azoknál, akik fizetnek, az ideológiai különbség sem lehet akadály, bizonyos összeg fölött a legszélsőségesebb tartalmak is elférnek, amit sok baloldali politikai aktivista szóvá is tesz, ám amikor üzletről van szó, a magasztos elveket mindig felülírja a profit, a "szélsőséges, bigott nácik" pénzét pedig ugyanúgy elfogadják a kokaindílerek...
Hasonló a helyzet a Google által birtokolt YouTube-on, ahol a platform egyes tartalomgyártóinak megélhetését lehetetlenítik el azzal, hogy a "nem család- és hirdetőbarát" anyagokról leveszik a hirdetés-elhelyezési opciót, esetleg egyszerűen törlik az adott csatornát vagy annak bizonyos tartalmait. A nemkívánatos kategóriába sorolt videókészítők arra is panaszkodnak, hogy az oldal sokszor bekapcsolt értesítések mellett sem jeleníti meg az új anyagokat a feliratkozóknak, de az is előfordul, hogy bizonyos csatornák rajongóit a rendszer titokban leiratkoztatja ezekről a YouTube-erekről.
A rengeteg panasz ellenére azonban eddig Alex Jones volt az egyetlen, akit összehangoltak látszó akció keretében iktattak ki gyakorlatilag majdnem a komplett virtuális kommunikációs térből. Az amerikai baloldal körében pedig hangos üdvrivalgás követte a lépést, ami azt jelzi, hogy a lassan elsődleges nyilvánossággá előlépő internetes platformok tovább szűkíthetik a szólásszabadság határait.
Miért érdekeljen minket, mi történik Alex Jones-szal?
Elsőre talán jogosnak tűnik a kérdés, hogy minket magyarokat mégis miért kéne, hogy érdekeljen ez az egész, ám ha belegondolunk, hogy erre a cikkre is nagy eséllyel a közösségi médiában kattintottunk rá, akkor azért érdemes elgondolkodni
meddig jöhetnek még szembe ilyen és hasonló tartalmak egy olyan közegben, ami alapvetően igyekszik háttérbe szorítani a mindenkori establishmentet kritizáló megszólalásokat, és máris nem lesz olyan mindegy a dolog.
A Szilícium-völgyben ugyanis a nyilvánosság azon képviselőinek adnak minél nagyobb hangszórót, akiknek ideológiailag közel állnak hozzájuk és/vagy akiknek nem esik nehezére akár milliárdokat eltapsolni a saját véleményük megjelenítésére.
Ezek pedig Magyarországon nem az alternatív, nem a civil és nem is az ellenzéki oldalak lesznek.
Nem elég, hogy a hatalom birtokosaitól eltérő álláspontok megjelenését akadályozza a példátlan fideszes médiatúlsúly és szinte kizárólagos anyagi fölény, a közösségi média sajátos viszonyai miatt már az interneten is egyre kevesebb olyan tartalom jut el az emberekhez, ami a kormánypártok disznóságait hivatott leleplezni vagy kritizálni.
Gondoljunk bele, mi lett volna a 2006-2010 közötti időszakban, ha az alternatív média és a jobboldali orgánumok nem beszélhettek volna a Gyurcsány-kormány bűneiről, és a közösségi médiában is csak a hivatalos álláspont jelenhetett volna meg! Hiszen abban biztosan nem beszéltek mondjuk a cigánybűnözésről, ellenben lett volna pénz arra, hogy a "reformokat" éltessék éjjel-nappal. Akkor még szabadabb volt az internet, mára ez nagyon megváltozott, amit mindenkinek érdemes figyelembe venni.
Szóval, mielőtt valaki zsémbelve panaszkodni kezd, miért nem hallja az ellenzék hangját, az gondoljon bele, magától mennyire keresi ezeket a tartalmakat, kér-e és kap-e értesítéseket ezekről az oldalakról és akkor is rákattint-e egy-egy orgánumra, ha éppen nem dobja föl neki a hírfolyam. Mert abban mindenki biztos lehet, hogy a Facebook és a hasonszőrű platformok egyre kevésbé fogják maguktól fölkínálni azokat a látásmódokat, melyek mögött nem áll a nagytőke vagy a lopott állami vagyon, a jövőben pedig erről a színtérről is kiszorulhatnak a kellemetlen igazságokra rámutató hangok.
A Facebook, az Apple és a Spotify is letiltotta az összeesküvés-elméletekkel foglalkozó műsorvezető oldalait
A letiltott oldalak között van az Alex Jones Channel Page, az Alex Jones Page, az Infowars Page és az Infowars Nightly News Page. A Facebook szerint azért, mert indokoltnak találták azt a nagyszámú feljelentést, amit a felhasználók eljuttattak hozzájuk.