Találkozott Merkel és Erdoğan, arra jutottak, hogy nagyon rosszban vannak

Egy újságírót kitettek a sajtótájékoztatóról.

A török elnök elsősorban azért utazott Berlinbe, hogy több pénzt kérjen az Európai Uniótól, ugyanis a líra mélyrepülése után több forrásra lesz szüksége a gazdasági válság elkerüléséhez. Ennek érdekében már drasztikusan megemelték a banki kamatlábat (17,75 százalékról, 24,00 százalékra), pedig Erdoğan ezt korábban szentnek és sérthetetlennek nevezte.

A jelenlegi szerződés szerint az Európai Unió évente hárommilliárd eurót fizet Ankarának azért, hogy a menekülteket Törökországban tartsák. Jelenleg nagyjából ötmillió menekült él az országban. Erdoğannak márpedig több pénzre van szüksége, ezért újra kijátszaná ezt a lapot, csak most magasabb téttel.

Tüntetések

Berlinben kilenc demonstrációt jelentettek be a látogatás idejére, a hatóságok ötezer(!) rendőrt mozgósítottak a biztonság érdekében.

Erdoğan Kölnbe is elutazik, ahol felavatja a németországi Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (Ditib) új központi templomát, egy több mint 1200 férőhelyes dzsámit, ami a legnagyobb lesz Európában, itt írtunk róla:

Németországban adja át Erdogan Európa legnagyobb mecsetét

A legnagyobb németországi iszlám közösség, a DITIB kedd este bejelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan nyitja meg és adja át azt a Kölnben épült mecsetet, ami akár 1100 ember egyidejű fogadására is alkalmas, és ami ezzel a legnagyobbnak számít egész Európában - írja a 444.hu.

Erdoğannak a meghívót Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök postázta, aki a júniusi török elnökválasztás előtt bejelentette, hogy meghívja hivatalos látogatásra a következő török államfőt.

Merkellel már találkozott

A német kancellár és a török elnök találkozója a mai nap folyamán lezajlott, délután közös sajtótájékoztatót is tartottak, ahol Merkel több esetben megehetősen szigorúan fogalmazott.

"Mélyreható nézeteltérések jellemzik a német és a török vezetés kapcsolatát"

 - hangsúlyozta a kancellár, aki szerint leginkább a jogállamiság hiánya és az emberi jogok kérdése jelentik a problémát, ezeket mindig szóvá fogja tenni Ankarának. Némileg egyensúlyozva azt is hozzátette, hogy mindkettő országnak stratégiai érdeke a jó, kétoldalú kapcsolat.

Merkel szerint több terület is van, ami összeköti őket:

  • a Németországban élő 3-3,5 milliós török közösség
  • a szíriai polgárháború
  • a migráció
  • a terrorizmus elleni harc
  • és a NATO-tagság

Hiába ezek, a két vezetés rendkívül eltérően gondolkodik arról, hogy

"miként is kellene kinéznie egy demokratikus, szabad és nyitott társadalomnak"

 - szúrt oda a kancellár.

Csúcstalálkozó lesz

A szíriai polgárháborúval kapcsolatban sok konkrétumba nem mentek bele a sajtótájékoztatón, de annyit megtudhattunk, hogy Ídlib tartomány helyzete a témák között volt, itt készülnek nagyszabású offenzívára a kormányerők és szövetségeseik – ami valószínűleg a háború utolsó nagy csatája lesz. Ennek kapcsán német-török-francia-orosz csúcstalálkozó jöhet, amit már októberben megpróbálnak összehozni.

A viszonyrendszert szintén terheli, hogy a 2016-os törökországi puccskísérlet után több német állampolgárt is letartóztattak, akik közül öten jelenleg is börtönben vannak. Berlin diplomáciai nyomásgyakorlással igyekszik kiszabadítani őket - szombaton újra találkozik a két vezető, napirendre is kerül ez a téma.

Arról nem volt szó, hogy Törökország számíthat-e forrásbővítésre az EU részéről, de Merkel leszögezte, hogy érdekükben áll Ankara stabilitása és az is, hogy erős legyen a török gazdaság.

Erdoğan

A török elnök megköszönte Németországnak, hogy támogatják őket a menekültek ellátásában, de a gazdasági kapcsolatok további erősítését szorgalmazta.

A börtönbe vetett németek ügyének esetében leszögezte, hogy a "független török igazságszolgáltatás" döntéseit a német félnek tiszteletben kell tartania. Ennek kapcsán nemhogy a németek elengedéséről egyezkedne, hanem Németországban tartózkódó személyek kiadatását követelte, akik szerinte PKK-tagok, több ezren vannak és terrorizmussal gyanúsítják őket a puccskísérlettel összefüggésben. Konkrétan Can Dündar kiadatását is követelte, aki a török Cumhuriyet lap főszerkesztője volt, de Németországba menekült. Merkel egyértelművé tette, hogy Can Dündar ügyében sem egyeznek az álláspontjaik.

Erdoğan azt is nagyon szeretné elérni, hogy minősítsék terrorszervezetnek a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és az amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen ellenzéki hitszónok mozgalmát. Merkel elmondta, hogy a PKK már betiltott szervezet Németországban, a Gülen-mozgalomról pedig több információra van szükségük a döntéshez.

Az újságíró

Sajtóhírek szerint Erdoğan a sajtótájékoztató lemondásával fenyegetőzött arra az esetre, ha Can Dündar megjelenne a teremben. Merkel szerint Dündar maga döntött úgy, hogy nem vesz részt az eseményen.

Így sem zajlott le atrocitás nélkül a tájékoztató, egy török ellenzéki újságírót a biztonságiak vezettek ki. Ertugrul Yigit az Avrupa Postasi munkatársa, a pólóján a "szabadságot az újságíróknak" felirat volt olvasható, hangos tiltakozásba kezdett, ezért avatkoztak közbe a biztonsági emberek.

Csonka vacsora lesz a csúcspont

A találkozók hivatalos részének elvileg legfontosabb eseménye egy díszvacsora lesz a szövetségi elnök hivatalában, a berlini Bellevue palotában, Erdoğan tiszteletére. Több meghívott is jelezte, hogy a török rendszer elleni tiltakozásuk jeléül nem vesznek részt ezen, maga Angela Merkel is visszautasította a meghívást.