Itt az első exit poll a bajor választásról (Folyamatosan frissül!)
A konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) 35,5 százalékos eredménnyel végezhetett a élen a bajorországi tartományi választáson - írja az Azonnali. A második helyre a Zöldek nevű ökopárt jöhetett fel, akik várhatóan a szavazatok 18,5 százalékára számíthatnak. Fej-fej mellett áll a Freie Wähler nevű polgári jobbközép erő (11,5 százalék), a radikális jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) (11 százalék), illetve a szociáldemokrata Sozialdemokratische Partei Deutschlands (SDP) (10 százalék).
A választás után Horst Seehofer pártelnök, a német szövetségi kormány belügyminisztere a ZDF országos köztelevíziónak értékelve az eredményt kijelentette, „okok egész sora” határozta meg a CSU szereplését, és ezeket fel kell dolgozniuk. A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel az elemzésében az okokat illetően úgy fogalmazott:
„A várható müncheni kormánykoalíció migrációs politikája változatlan marad, a CSU gyengeségének oka nem a migráció kapcsán mutatott markáns fellépés, sokkal inkább a berlini langyos kompromisszumai ez ügyben.”
De ez eléggé sántít, és úgy tűnik, hogy a Nézőpont Intézet vezetője nem tud kilépni a magyar kormánypropaganda bűvköréből, mert pont a német felmérések cáfolják a megállapítását. Az MTI is beszámolt az ARD megrendelésére készített közvélemény-kutatásról, amely szerint a bajor választók 70 százaléka egyetért az állítással:
a CSU túl erősen koncentrált a migrációra, elhanyagolva más témákat.
A Zöldek kiemelkedő szereplése szintén azt mutatja, hogy a migráció kérdésében azért árnyaltabb a kép. A Zöldek ugyanis liberálisabb álláspontot képviselnek a migráció kérdésében, már Angela Merkel német kancellárnál is. Az előzetes elemzések ráadásul pedzegették is, hogy a szélsőjobboldalinak tartott AfD-vel (Alternatíva Németországért) a migráció témájában versenyre kelő CSU hagyományos katolikus szavazói közül átszavazhatnak, mert keresztényi kötelességként élik meg a menekültekkel való szolidaritást. Márpedig a százalékok tekintetében a Zöldek tudtak leginkább a CSU erodálásából profitálni, míg az AfD csak a negyedik helyre futott be, igaz, mivel először kerülhetnek a Landtagba, nekik ez is siker.
Alice Weidel társelnök következtetései és reményei azonban erősen túlzóak. Az AfD vezető politikusa szerint a CSU és a SPD eredménye (a szocialisták esetében valóban bukásról lehet beszélni, 2013-hoz képest megfeleződött a támogatottságuk) alapján Berlinben nem nagykoalíció van, hanem „minikoalíció”, vagyis a szövetségi kormánynak meg kell nyitnia az utat az új választások előtt.
„Akik az AfD-re szavaztak Bajorországban, azt is mondják, hogy Merkelnek mennie kell”
- idézte a Deutsche Welle (DW) Alice Weidelt.
A DW helyén kezelve az AfD sikerét, hozzátette: bár az egész német politikai fősodor által elutasított párt bejutott a tartományi parlamentbe, azért csalódottságra is lehet okuk, hiszen több szavazatra számíthattak Németország legkonzervatívabb részén.
Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy az AfD-nek nem volt karizmatikus vezetője a kampányban, és a katolikusok egy részének túl sok volt a párt egyes politikusainak keményvonalas álláspontja (ahogy erre a Zöldek erősödésénél fentebb kitértem a CSU esetében is). Emellett a harmadik helyen végzett, a CSU-tól jobbra álló Szabad Választók (Freie Wähler) is elszívta a konzervatív szavazók egy részét. Nem véletlen, hogy a CSU velük alakítana a legszívesebben kormányt, és kevesebb gondjuk is akadna a tárgyalások során, mint a Zöldekkel.
A DW azt is megjegyezte az AfD kapcsán, hogy a bajor választás megakasztotta, sőt akár meg is állíthatta a párt lendületét. A jobboldali Junge Freiheit ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a bajorok kétharmada nem baloldali pártra szavazott, a tartomány továbbra is konzervatív, és az AfD-nek még fontos szerepe lehet a jövőben.
A latolgatások és méricskélések közben megindultak a kormánykoalíciós verziók kapcsán. A Deutsche Welle emlékeztetett rá, hogy mind a Zöldek, mind pedig Markus Söder, a bajor miniszterelnök korábban a fenntartásait hangoztatta egy lehetséges összefogással kapcsolatban, de utóbbi arra már utalt, hogy a Szabad Választókkal való összefogást preferálná.
Aggodalmak és tanulságok is bőven akadnak a választási eredményeket elemezve. A DW is kitért arra, hogy Horst Seehofer élesen kritizálta Angela Merkel befogadó migránspolitikáját és lényegében kizárta őt a bajor kampányból. A CSU gyenge eredménye tehát ennek a pozíciónak az elutasításaként is értelmezhető. A DW szerint egy ilyen gyenge szereplés Németország legmegbízhatóbban konzervatív tartományában Merkel számára is aggasztó lehet közép-hosszú távon. Az elemzők már az október 28-i Hessen tartományban következő választás felé fordítják tekintetüket, baljós aggodalmakat fogalmazva meg, hogy a CDU is hasonló veszteségeket szenvedhet el, mint a CSU. A legfrissebb felmérések szerint a 30 százalékért küzd ott a CDU. Véget érhet Németország konzervatív blokkjának történelmi dominanciája – írta a DW.
Egy másik világos tanulsága a vasárnapi eredményeknek, hogy a kisebb pártok elveszik a szavazatokat Merkelék és a szociáldemokraták elől.
A Zöldek több mint kétszer annyi szavazatot kaptak, mint 2013-ban, és figyelembe véve, hogy a szomszédos Baden-Württenbergben ők vezetik a koalíciót, joggal tarthatnak igényt a dél-németországi baloldal vezetésére. Arne Jungjohann politológus a DW-nek azt mondta, a Zöldek az AfD liberális ellenszere. Rámutatott, a Zöldek történelmi eredményt értek el, mert közel annyi szavazatot vettek el a CSU-tól (200 ezer), mint az SPD-től (210 ezer). Jungjohann is kiemelte: a CSU stratégiája, hogy jobboldalról szerezzen szavazókat, visszaütött, mert saját táborának egy része átpártolt a Zöldekhez. Jungjohann arról is beszélt, hogy a Zöldek eddigi legjobb, 18 százalékos eredményüket érhetik el Hessen tartományban, ezt annak köszönhetik, hogy világos az üzenetük, az emberek tudják, a Zöldek mit képviselnek.
Ehhez érdemes hozzávenni a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) felméréseken alapuló elemzését, amely szerint bár a bajorországi kampány jórészt a migrációról szólt, a többség számára nem ez volt a döntő téma. A döntő téma 52 százalék számára az oktatáspolitika, 51 százalék számára a megfizethető lakhatás, 49 százalék számára a környezetvédelem, a klímapolitika, és csak 33 százalék számára a migráció. (A sikeresen szereplő Zöldek egyik kampánytémája pont a lakhatás volt.) Szintén sokatmondó, hogy a felméréseken megkérdezettek 65 százaléka szerint Horst Seehofer negatívan befolyásolta a CSU eredményét és 60 százalék elégedetlen a CSU tevékenységével a szövetségi kormányban.
Ezek alapján nem egyértelműen Angela Merkelt gyengíti a CSU eredménye, a kompromisszumkészség és a szelídebb hangok felé tolhatja a kormánykoalícióban a migráció kérdésében eddig az AfD-hez képest magát meghatározó bajor testvérpártot. Ugyanakkor Merkel bukásáról néhány hete éppen a Deutsche Welle főszerkesztője, Ines Pohl értekezett, miután a CDU-CSU közös szövetségi parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezető-választását elvesztette a német kancellár legfőbb bizalmasa, Volker Kauder. Ines Pohl akkor azt írta: a kérdés már nem az, elkerülhetetlen-e Merkel számára a vég, hanem az, hogy milyen gyorsan jön el. Az, hogy ki vagy mi jönne utána, már nehezebb kérdés.
Kétségtelen, hogy átalakulóban van a német belpolitika, de a megfelelő tanulságok levonása mellett kérdés még milyen mértékű és irányú átrendeződés várható.
A szerző további cikkei nyomon követhetőek a Facebook-oldalán is. Kövesd Te is!