Gulyás cáfolta Bánkit: igenis megszüntették a lakáskasszarendszert

Kitiltásunk miatt viszont számos kérdés megválaszolatlan maradt.

A lakáskasszerendszert megszüntettük – jelentette ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai Kormányinfón, mellyel csípőből lábon lőtte fideszes párttársait. Ők ugyanis a megtakarítók állami támogatásának elvonásakor a Törvényalkotási Bizottságban azzal érveltek: „nem szűnik meg semmi” (Balla György, Fidesz), „a konstrukció fennmarad” (Vejkey Imre, KDNP), valamint „a konstrukció nem szűnik meg, csupán az történik, hogy egy iszonyú magas támogatást már nem ad hozzá az állam” (Bánki Erik előterjesztő, Fidesz).

"Az, aki magának medencét akar építeni, az nem havi 20 ezer forintból kuporgatja azt össze"

Felrobbantotta a magyar internetet a kormány, pontosabban a Fidesz legújabb ötlete: bedöntik/megszüntetik/földdel teszik egyenlővé a lakástakarékpénztárakat. Annyira kényes a téma, hogy a hatalom napokon belül átnyomja azt a törvényalkotáson, abban bízva, hogy így az elkerülhetetlenül bekövetkező elemi szintű felháborodás idejében lecsendesedjen.

A kifejezés boncolgatásán túl sokkal fontosabb, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter kerek perec kijelentette, hogy a lakás-takarékpénztári megtakarítók támogatására szánt pénzeket teljes egészében a családi otthonteremtési kedvezményre (csok) csoportosítják át, annak lehetőségeit kiszélesítik, és

szinte biztos, hogy felújításra is vonatkozni fog.

A Bankszövetség lakáskasszákra vonatkozó javaslatait – a miniszter szavai szerint – megfontolják. Az azonban biztos, hogy a pénzintézetek plénumának azt a felvetését, hogy a cafetéria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsa vissza a kormány, nem teljesítik,

a már elfogadott cafetériaszabályokon nem fognak változtatni.

Még a Bankszövetség is új lakáskassza bevezetését kéri

A Magyar Bankszövetség arra kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett lakástakarék, mint takarékossági forma helyett, szakmai egyeztetés alapján olyan új konstrukció közös kialakítása váljon lehetővé, amelyben az állami támogatás hosszú távon működhessen - közölte a bankszövetség az MTI-vel kedden.

Gulyás azt is ismertette, a vidéki lakhatás fellendítése érdekében be fogják vezetni a „falusi csokot”, erre 30 milliárd forintot szán a kormány. A lakástakarékok utáni helyzet rendezésére a kormány asztalán „koncepció, terv van, csak döntés nincs” – mondta a miniszter.

A KDNP-s Grób Gábor „last minute” lakástakarék-ajánlatait Gulyás Gergely elfogadhatatlannak és etikátlannak nevezte.

Lapunk szeretett volna részt venni a Kormányinfón, azonban – ahogy arról ma reggel beszámoltunk – a Kormányszóvivői Iroda regisztrációnkat bármiféle indoklás nélkül visszautasította. Pedig nagyon kíváncsiak lettünk volna arra, hogy mit tervez a kormány a társasházakkal kapcsolatban, ugyanis – ahogy Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szervezetének elnöke utalt rá – ezek a lakóközösségek ugyancsak elesnek az állami támogatástól. A szakember szerint

„logikai alapon” nem illik a csok rendszerébe a társasházak hosszútávú megtakarítása,

és pillanatnyilag semmilyen ilyen jellegű eszköz nem áll a lakóközösségek rendelkezésére, hogy jó hozamot biztosító, biztos hosszútávú megtakarítást indítsanak felújításra, korszerűsítésre.

Kaplonyi György: „Kivégezték a társasházak hosszútávú megtakarításait"

A lakás-takarékpénztári befizetések állami támogatásának megvonása kivégezte a társasházak hosszútávú megtakarításait is - véli Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Felidézte, tavaly nyáron a panelfelújítási program keretében még felvetődött a lakáskasszák társasházakra vonatkozó szabályozásának fejlesztése is. De ha ma fordulna hozzá tanácsért egy közös képviselő, nem tudna mit javasolni.

Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy ha a Fidesznek a lakáskasszák – ami Gulyás Gergely szavaival „sokkal inkább volt kassza, mint lakás” – extraprofitja fáj, akkor a törvényben maximalizált hitelkamat (10 százalék) mellett

miért nem határoztak meg egy ugyancsak törvényben megszabott minimum betéti kamatot,

amit bármilyen piaci körülmények között ki kellene fizetnie a lakás-takarékpénztárnak a megtakarító polgárok részére – természetesen extraprofitja terhére.

Mert a magyar pénzügyi rendszerben van olyan instrumentum, amelyik rögzíti a befektetőnek a minimumhozamot: a letelepedési kötvényt jegyző Fidesz-közeli offshore cégek, bárhogy is alakul a piaci kamatkörnyezet, minden körülmények között megkapják a 2 százalékos kamatot!

Vajon eltörlik a nyugdíjcélú megtakarítás adókedvezményét?

Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója tegnap jelentette be, már a kormány előtt van egy javaslat, hogy az állam is lépjen be a nyugdíjcélú megtakarítások piacára. A Portfólió gazdasági szaklap szerint ez azt jelentheti, hogy versenytársat kaphatnak a nyugdíjcélú megtakarítási piac eddigi szereplői (például biztosítók, nyugdíjpénztárak), illetve a termékei, mint a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíjpénztári megtakarítás vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla.

Az állam belép a nyugdíj-megtakarítások piacára is?

A minisztérium előtt van az a javaslat, ami szerint az állam belép a nyugdíj-megtakarítások piacára - jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a 24.hu szerint a Portfolio öngondoskodási konferenciáján.Barcza György annyit elárult, hogy az ÁKK javaslata az, hogy a magyar állam a hosszútávú nyugdíjcélú megtakarítások piacára is belépjen, mert nemzetközi szinten alulteljesítők vagyunk ebben, így fel kell lendíteni a piacot.

Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésként merült fel, hogy tervez-e változást a kormány a nyugdíjrendszeren belül, akár a nyugdíjcélú megtakarítások adókedvezményét érintően. A Miniszter válaszában azt mondta, „pillanatnyilag”, „ebben a törvényhozási ciklusban” nem terveznek változtatni a nyugdíjrendszeren.

Szerettük volna pontosításként megkérdezni, hogy a miniszter törvényhozási ciklus alatt az őszi ülésszakot vagy a kormányzati ciklust érti-e. Illetve szerettük volna azt is megtudni, hogy van-e kormányzati garancia arra, hogy a leendő állami nyugdíjpénztár mellől kormánypárti előterjesztésre nem lövik-e ki a versenytársakat éppoly gyorsan, mint ahogy a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek mellől egy pillanat alatt eltüntették a lakás-takarékpénztárakat. Szerettünk volna arra is rákérdezni, hogy a Barcza György által belengetett változás, valamint a Varga Mihály pénzügyminiszter révén többször is belengetett (bár legutóbb „nem aktuálisnak” nevezett) egy számjegyű személyi jövedelemadó

nem jár-e a nyugdíjcélú megtakarítások adókedvezményének eltörlésével.

Sajnos Gulyásék nem engedtek be, ezért Olvasóink fantáziájára bízzuk, hogy a felvetett kérdésekre mik a válaszok