Dr. Kovács Benedek jogász a lakásbérleti szerződések törvényi kereteit járta körül. Bár a jogszabály szerint elvileg a feltételek „a szerződő felek közös megállapodásán” múlnak, valójában a jelenlegi piaci viszonyok mellett
a bérbeadók egyértelműen erőpozícióban vannak a bérlőkkel szemben.
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a lakás, vagy a berendezés karbantartásának költségeit a bérlőre hárítják át, de a különböző biztosítékok is elsősorban a tulajdonos érdekeit védik. A megállapodás közokiratba foglalása például jelentősen megkönnyíti, hogy a bérlőt bármikor, néhány napon belül kitehessék a lakásból. Ilyen esetben ugyanis végrehajtó szerv nem vizsgálja érdemben, hogy a szerződést melyik fél nem tartotta be – mondjuk, hogy valóban nem fizették-e rendesen a lakbért – egyszerűen eltávolítják a bérlőt - mutatott rá a szakember.
Az egyetemisták anyagi helyzetének romlását jól mutatja, hogy a tulajdonosok a kaució mellett egyre gyakrabban a kérnek „szülői garanciát” is a lakbér fizetésére - tette hozzá a jogász.
Szabó Natasa, a lakhatási kérdésekkelm foglalkozó Habitat for Humanity szakpolitikai menedzsere arra mutatott rá, hogy
míg a kollégiumokba négyszeres túljelentkezés van, az albérletárak meredeken emelkednek, ezekkel a jelenségekkel az ösztöndíjak egyáltalán nem tartanak lépést.
Hozzátette: nem csak a bérleti díjak magasak, de a belépési költségek, mindenekelőtt a kaució is komoly terhet jelentenek. A legtöbb esetben három hónapnyi bérleti díjat kell egy összegben letétbe helyezni.
A Habitat for Humanity „Fekete lakás program” néven javaslatcsomagot dolgozott ki a ma még jelentős részben szerződés nélkül, illegálisan működő ingatlanbérleti piac kifehérítésére és az árak féken tartására. A civil szervezet szerint,
mivel a lakhatás alapvető jog, így ebben a szférában a tisztán szabadpiaci viszonyoknak nem szabad érvényesülnie.
Szabó Natasa hangsúlyozta: nem csak az fontos cél, hogy az albérlet megfizethető legyen, hanem az is, hogy a bérlő ne legyen kiszolgáltatva a tulajdonosnak. A Habitat for Humanity javaslata szerint a jogszabályban különválasztanák a 3 évnél kevesebb időre szóló, rövid távú, és a 3 évet meghaladó, hosszú távú szerződéseket.
A hosszú távú bérbeadásból származó jövedelmet a szervezet teljesen adómentessé tenné.
Ez egyrészt arra ösztönözné a tulajdonosokat, hogy minél hosszabb, stabilabb szerződéseket kössenek a bérlőkkel, másrészt arra is bátorítana, hogy ne titokban, ne illegálisan adják ki ingatlanjukat.
A javaslatcsomag szerint a jelenlegi nagyon rövid, mindössze nyolc napos felmondási időt a bérlő részéről másfél, a tulajdonos részéről 3 hónapra növelnék.
A szakember komoly problémának nevezte, hogy a jelenlegi szabályozás nem tisztázza világosan a bérlő és a bérbeadó kötelezettségeit, amely számos visszaélésre ad lehetőséget. A karbantartási és javíttatási költségek bérlőre hárításának megelőzésére kikötnék, hogy
rövid távú (tehát 3 évesnél rövidebb) szerződések esetén a tulajdonos, míg hosszú távú esetén a tulajdonos és a bérlő közösen fedeznék ezeket a kiadásokat.
Jelenleg a felek közötti vitákat lényegében csak hosszas és költséges bírósági eljárás útján lehet rendezni. A Habitat for Humanity elképzelése szerint az építőiparban már létező teljesítésigazolási felügyeleti szervhez hasonló testületet hoznának létre, amely sokkal gyorsabban és olcsóbban tudna döntéseket hozni ilyen ügyekben.
A szervezetnek több javaslata van az albérletárak csökkentésére is:
- Írországi példa nyomán adókedvezményt adnának az alacsonyabb lakbérekből származó jövedelmekre.
- Szintén alacsonyabb adót vetnének ki, ha a bérlő felsőoktatási hallgató, vagy gyermekes család.
- Az albérletárakat jelentősen növelő turisztikai célú lakásbérbeadást (pl az Airbnb-t) jelentősen korlátoznák.
- Lakbért csak infláció arányosan lehetne emelni.
- Az üresen álló lakások egy részét építmény-illetve ingatlanadóval terhelnék, ezzel is motiválva a tulajdonosokat a bérbeadásra.
Szabó Natasa hozzátette: tisztában vannak vele, hogy az árak csak egy bizonyos szintig szoríthatóak le, így ez a legszegényebbek számára nem jelentene önmagában megoldást.
Így kezdeményezik a 2015-ben eltörölt lakásfenntartási támogatást visszaállítását, illetve az állam (brit és francia példa nyomán) fedezné a kaució 70%-át, amelyet egy független garanciaalapba kellene befizetni, hogy ezzel elejét vegyék az összeg jogosulatlan visszatartásának
Büttl Ferenc közgazdász jónak, előremutatónak nevezte a Habitat for humanity javaslatait, ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi rendkívül torz kereslet-kínálati viszonyok közepette a jogi újraszabályozás és támogatás fontos lenne, de az egyre mélyülő lakhatási válságot önmagában aligha oldaná meg. Szerinte elengedhetetlen, hogy
mihamarabb minél szélesebb körű állami lakás, méghozzá elsősorban bérlakásprogram induljon.
A több felsőoktatási intézményben is oktató szakember hangsúlyozta: a probléma a fiatalok körében nem csak szociális jellegű, hanem a tanítás és tanulás minőségére is komoly negatív hatással van. Saját tanítványai közül egyre többen kérnek egyéni tanrendet, vagyis felmentést az órák rendszeres látogatása alól. Hivatalosan munkaviszony miatt nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ám a különböző indoklások mögött Büttler szerint rendre felsejlik a valódi ok:
kénytelenek nappali főállást vállalni, hogy alapvető lakhatási és megélhetési költségeiket fedezzék.
Márpedig aki minden nap 8-10 órát dolgozik, annak sokszor se fizikai, se szellemi energiája nem marad arra, amiért valójában egyetemre jár: a tanulásra – mutatott rá Büttler.