Hadházy Ákos már a decemberi MTVA előtti tüntetéseken felvetette, hogy ha máshogy nem is, de közérdekű közleményként biztosan beviszi a közszolgálati televízió műsorába az európai ügyészséghez való csatlakozás fontosságáról szóló gondolatait.
A videó el is készült, azonban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Dobos Menyhért résen volt és azonnal visszautasította azt. Levelében azt írja, hogy szerinte nem közérdekű információ az, hogy az országban aláírásgyűjtés zajlik az uniós ügyészséghez való csatlakozásról, ráadásul Hadházy valójában
"tartalmát tekintve a nézőre kíván politikai kérdésben - többek között a kormányzat bírálatával - hatást gyakorolni".
Érdekes ezt azután olvasni, hogy a gyűlöletszító konzultációs reklámok, amikben Soros György, a bevándorlók és európai politikusok, közvetve pedig hazai közéleti szereplők ellen uszították a magyar lakosságot zokszó nélkül csúsztak át ezen a személyiségi jogokat újabban erősen védelmező rendszeren. Igen, ugyanis az is kritika Hadházy spotjával szemben, hogy az személyiségi jogokat sért.
A kettős mércére politikus is utal Facebook-posztjában:
"Dobos úr tehát önhatalmúlag úgy találta, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás vagy a kimaradás az együttműködésből nem közérdekű. Arra azért emlékezzünk, hogy Brüsszel megállítása, a migránsokkal riogatás vagy Soros György folyamatos emlegetése ezek szerint közérdekű volt, egyáltalán nem politikai kérdésben kívánt hatást gyakorolni a nézőre."
Dobos levelében úgy próbálja lealacsonyítani a képviselőt, hogy közben saját magából csinál hülyét. Kikéri magának, hogy Hadházy szerkesztőségi befolyást akar szerezni azzal, hogy meghatározza, mikor sugározzák közleményét, majd elismeri, hogy ezeket a közérdekű közlemény, társadalmi célú reklám megrendelője valóban meghatározhatja.
Hadházy Szél Bernadettel közösen ezért ismét ellátogatott az közmédia Kunigunda útjai székházához, hogy megkérdezzék Dobostól, hogyan is kell kinéznie szerinte egy közérdekű közleményben. Ezen kívül az Azonnalinak elmondta, hogy újra beadják a hirdetést, és ezúttal „társadalmi célú reklámként” fogják kérni annak közlését. Ha nem adják le, akkor bepanaszolják a döntést a Médiatanácsnál, amennyiben ott sem járnak sikerrel, bírósághoz fordulnak