Mirkóczki Ádám: a közös együttgondolkodásra még soha nem volt ekkora szükség, mint most

A Jobbik képviselője a parlamenti imacsoport tagjaként vett részt a washingtoni Nemzeti Imareggelin.

Hogy jött a meghívás és milyen minőségben vett részt a 67. Nemzeti Imareggelin Washingtonban?

A magyar parlamentben működik egy imacsoport Vejkey Imre vezetésével. Kéthetente tartunk egy imareggelit, amelyen mások mellett volt és jelenleg is aktív országgyűlési képviselők vesznek részt, kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt. Ez a csoport szervezi a magyarországi nemzeti imareggelit is, ahová rengeteg külföldi csoportból érkeznek. Eddig kettő volt Budapesten, a legutóbbi tavaly novemberben, ahol tizenhat országból, mintegy kétszáz vendég vett részt, köztük magas rangú politikusok is. Ez a kezdeményezés az Amerikai Egyesült Államokból ered. 1953-ban Eisenhower elnök idején kezdődött azzal a céllal, hogy azok a hívő politikusok, akik bár különböző pártállásúak, a közös ima segítségével mégis képesek legyenek a közös gondolkodásra és adott esetben az együttműködésre. Ez tradícióvá vált és Magyarországhoz hasonlóan nagyon sok országban meg is honosodott. Hosszú évek óta a magyar imacsoport is részt vesz Washington DC-ben az amerikai imareggelin, és én is ezen delegáció tagjaként vehettem részt idén.

A részvétele jelent vagy jelez valamit a Jobbik nemzetközi megítélése kapcsán?

Nehéz erre egzakt módon válaszolni, mert itt a pártpolitika egyszerűen nem szempont. Ugyanakkor ha valakinek bemutatnak vagy bemutatkozom, mindig ott van, hogy a Jobbikból vagyok. Minden pártnak hasznára válik közvetve egy ilyen nagy nemzetközi fórumon való részvétel, de itt tényleg nem pártpolitikáról van szó.

Itt együtt gondolkodik, imádkozik és beszélget közösen a republikánus a demokratával, a magyar az amerikaival vagy épp afrikaival, ázsiaival és lényegében több száz ország, illetve párt küldöttével.

Az eseményen mindig felszólal az aktuális amerikai elnök, most sem volt ez másként. Hogyan értékeli Donald Trump idei beszédét?

Így van, most volt a 67. imareggeli és mint korábban mindig, most is felszólalt az Amerikai Egyesült Államok elnöke, ezúttal Donald Trump. Érdekes élmény volt, egy sokkal visszafogottabb, higgadtabb beszédet hallhattunk tőle, mint amit a hírekből megtapasztalhattunk. Azonban ez nem is csoda, mert itt a politikáról maximum annyiban esik szó, hogy mi a feladatunk és kötelességünk keresztény vezetőkként vagy politikusokként korunk társadalmi, gazdasági, politikai kihívásai kapcsán. Tetszettek a beszédek, az elnöké is.

Az imareggeli lehetőséget kínál az informális kapcsolatteremtésre is. Kivel tudott beszélni és milyen tapasztalatokkal gazdagodott?

Tekintettel arra, hogy ezek az események nem sajtónyilvános fórumok, én is igyekszem ezt tiszteletben tartani. Beszéltem több európai és amerikai politikussal, diplomatával is. Ezeken minden szóba került: kereszténység, politika, gazdaság, nemzetbiztonság. És igen, tapasztalatok átadásának és kapcsolatteremtésnek is kiválók ezek a fórumok. Nagyon sok érdekes embertől hallottam nagyon fontos dolgokat.

Magyar miniszterelnöki biztosként Balog Zoltán is részt vett az eseményen. Találkoztak, beszéltek Washingtonban?

Természetesen. A magyar delegáció tagja volt ő is. A beszélgetések tartalma szinte semmilyen mértékben nem érintett pártpolitikát, csak a kereszténység, hit és korunk problémáit.

Sokat beszéltünk arról, hogy a magyar imareggelit miként lehetne még tovább fejleszteni, illetve szélesíteni úgy, hogy az a közéletet és lényegében az egész országot jobb irányba terelje.

Azt hiszem egy ilyen alkalommal ez nem is meglepetés, de tény, hogy ezekre a közös együttgondolkodásokra talán soha nem volt még ekkora szükség hazánkban, mint most. Más kérdés, hogy ebből sikerül-e megvalósítani bármit is. Hiszem, hogy igen, rajtam nem fog múlni.

Balog Zoltán az imareggeli jelentőségéről az MTI-nek azt mondta, „azok jöttek itt össze, akik a keresztény értékeknek a közéleti erkölcsi, politikai, gazdasági jelentőségéről gondolkodnak, és az a vágyuk és törekvésük, hogy ezeket az értékeket átültessék az élet legkülönbözőbb területein a gyakorlatba is”. Meglehetősen pikáns megfogalmazás annak tekintetében, hogy a kormány itthon kisajátítja magának a kereszténységet, és minden létező módon a legképtelenebb vádakkal támadja az ellenzékét. Mit szól ehhez?

Amikor az ember részt vesz egy ilyen felemelő eseményen, egészen más hangulat járja át, és ezáltal sokkal pozitívabb, optimistább gondolatai támadnak. Nem kétlem, hogy Balog Zoltán is komolyan mondta ezeket, ahogy én is komolyan gondolom, ha megkérdeznek. Aztán gyorsan arcul csap a valóság: nem volt jó élmény visszacsöppenni a jelenlegi magyar politikai állapotba. A Washingtonban résztvevő magyar delegáció minden egyes tagja a jövő szempontjából próbál egyfajta pozitív változást elérni, és születtek is ötletek a mikéntjére vonatkozólag, de amíg ezek nem válnak konkrétummá, többet nem mondanék.

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a politikai stílus minőségéért mindannyian felelősek vagyunk, és annak megváltoztatásáért mindenkinek magának kell megtenni az első lépést.