Z. Kárpát: A demográfiai csomag néhol jó, néhol fékezett habzású

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke szerint Orbán Viktor demográfiai csomagja „néhol jó, elfogadható, néhol fékezett habzású”. A politikus ugyanakkor hétfői sajtótájékoztatóján úgy vélte, vannak közte olyan elemek is, melyeket „egy tisztességes kormányzás 9 év alatt már végrehajtott volna”.

A csok használt lakásokra történő kibővítésével kapcsolatban kiemelte, jobbikos programpontot valósítanak meg, az ellenzéki erő több mint két tucat alkalommal nyújtotta be a Parlamentnek az erre vonatkozó javaslatot. Z. Kárpát azonban hozzátette, ezt az intézkedéstervet „fékezett habzásúnak” minősítik, mert pártja elképzelése szerint nemcsak a kedvezményes hitelt, hanem a vissza nem térítendő támogatást ki kellene terjeszteni a használt lakásokra is. A 35 millió forintos plafon eltörlésével kapcsolatban megjegyezte, egy észszerű felső határra továbbra is szükség lenne, mert a kedvezményes csok-hitel „így már százmilliós villákra is felhasználható”.

A négygyermekes édesanyák szja-mentessége kapcsán kifejtette, az intézkedésterv ismét társadalmi csoportokat fordít szembe egymással. A nők és a férfiak ilyen jellegű megkülönböztetése megfogalmazása szerint hasonlít a Férfiak 40 programpont kapcsán kialakult feszültségre. Ismertette, kimaradnak az intézkedésből azok a gyermekeiket egyedül nevelő férfiak, akik a statisztikák szerint nincsenek sokan, vagyis nem kerülne sokba bevonni őket a kedvezménybe.

„Nettó cikinek” nevezte viszont Z. Kárpát a bölcsődei férőhelyek bővítésének bejelentését. Az ellenzéki politikus ennek kapcsán úgy fogalmazott, ezt az intézkedést Orbánéknak már az első kétharmados ciklusban meg kellett volna valósítania. Feltette ugyanakkor a kérdést:

a bölcsődékben a kormány által gerjesztett kivándorlás miatt ki fog vigyázni a gyermekekre?

A jelzáloghitel-támogatással kapcsolatos programpontot az ellenzéki képviselő „farizeusnak” minősítette, ugyanis – emlékeztetett – Orbán Viktor 2015-ben paktumot kötött a bankokkal arról, hogy a banki károsultak helyzetének rendezése érdekében további terheket nem rak a bankrendszerre. Úgy látja,

a bankrendszer lenyomta, maga alá gyűrte Orbán Viktorékat,

a devizahitelesek helyzetét pedig továbbra sem oldották meg.

A jobbikos alelnök hiányolta az intézkedésprogramból a bérlakásprogramot. Z. Kárpát kifejtette, a fiatalok nagy része albérletben „alapítana saját élőhelyet, fészket”, ezt azonban az „elszabadult albérletárak” miatt nem tudja megtenni. Kifejtette: pártja egy bérlakásépítési program révén nem hatósági árszabással, hanem a kínálat bővítésével, piaci alapon nyomná le az albérletárakat.

A nagycsaládosok gépjárművásárlási támogatásával kapcsolatban az ellenzéki politikus leszögezte, értelmetlennek tartja az új és használt gépkocsik megkülönböztetését. Továbbá – a kedvezményes csok-hitelhez hasonlóan – itt is szívesen látna a rendszerben egy „felső kalapot”, hogy ne a luxuskategóriás gépjárművek megvásárlását támogassák.

Z. Kárpát sérelmezte, hogy kimaradtak a demográfiai csomag kedvezményezetti köréből a mozaikcsaládok, az egyszülős családok, az egy gyermeket egyedül nevelők, azok, akik kényszerből a kivándorláson gondolkodnak és „a tipikus élethelyzetben élők milliói”, vagyis azok, akik használt lakás vagy bérlakás irányába szeretnének elmozdulni, akik olyan területen dolgoznak, ahol a fizetések nem teszik lehetővé az érdemi elmozdulást. Az ellenzéki erő politikusa úgy látja, Magyarország gazdasági teljesítménye német autógyártók szezonális ajánlatától függ, Orbán Viktornak elképesztő a kiszolgáltatottsága a stratégiai partnerek irányába, akikkel hatalmas támogatásról szóló szerződéseket írt alá, vagyis szerinte nem lehet gazdasági szabadságharcról, szuverenitásról beszélni.

Hozzátette, bár ő „nem ellendrukker”, azért szurkol, hogy a demográfiai egyensúly álljon helyre, arcpirítónak nevezte, hogy Orbán Viktor demográfiai sikerről beszél, miközben az élveszületések száma 201-ról 2017-re megint csökkent, a termékenységi mutató pedig 1,53-ról 1,5-re csökkent és a szülőképes korú nők bázisa is csökkent.