Az IMF-hez hasonló mentességeket kap Putyin KGST-bankja

Ifjabb Lomnici: „Oroszlánszerződés.”

A költségvetési intézmények kormányirányítás alá helyezésére, valamint az oligarchák vagyonának egyben tartására alkalmas vagyonkezelő alapítványok mellett a közvélemény viszonylag kevés figyelmet szentelt a szakzsargonban csak „KGST-bankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, NBB) központjának Budapestre költözéséről rendelkező törvényjavaslatnak. A multinacionális pénzintézetet 1970-ben alapították moszkvai székhellyel, jelenlegi legnagyobb tulajdonosa Oroszország. Orbán Viktor konzervatív kormánya 2000-ben lépett ki belőle, míg Orbán Viktor neobolsevik kormánya 2014-ben újra kérvényezte (és meg is kapta) a tagságot.

A bank vezetése február elején írta alá a megállapodást arról, hogy az NBB székhelye ezentúl Budapest lesz, az erről szóló nemzetközi szerződést a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell. A törvényjavaslat általános vitája múlt szerdán volt a Házban. Hogy az indítvány szerint milyen kedvezmények és mentességek illetik meg a KGST-bankot, azt az alábbi cikkben foglaltuk össze:

Orbánék a létező összes kedvezményt megadják Putyinék bankjának

2018 decemberében számoltunk be arról, hogy Budapesten lesz az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelye. A központ 2019 második felében nyílhat, a teljes költözés 2-3 évet vesz igénybe. A pénzintézet jelenleg Moszkvában működik, az intézményt még 1970-ben, KGST-államok alapították. Magyarország biztosítja a pénzintézetnek az igényeknek megfelelő irodaépületeket, a bankelnök hivatalos rezidenciáját, valamint az ingatlanok "biztonságát és nyugalmát", magyarán az őrizetét.

Ami érdekesség, hogy ehhez nagyon hasonló jogok illetik meg a nagy orbáni szabadságharc egyik ikonikus ellenségét, a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is. Az intézményhez Magyarország a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején megjelenő gazdasági válság idején, 1982-ben csatlakozott, az alapokmány kihirdetéséről szóló 1982. évi 6. törvényerejű rendelet a mai napig hatályban van.

Az IMF és a KGST-bank is jogi személyiséggel rendelkezik, így szerződéseket köthet, ingó és ingatlan fölött tulajdonjogot szerezhet. Mind az IMF, mind a KGST-bank tulajdonai (vagyona, iratai stb.) mentességet élveznek a bírói eljárás alól. A tisztviselők és alkalmazottak – hivatali tevékenységük gyakorlása keretében – mentességet élveznek a jogi eljárások alól, továbbá az NBB és a Valutaalap vagyona is adó- és vámmentességet élvez, illetve az import- és exporttilalmak sem vonatkoznak rá.

A diplomáciai és egyéb mentességeket egyébként egy 1961-es bécsi nemzetközi egyezmény szabályozza. Ez vonatkozik mind az IMF, mind a KGST-bank jogállására. A „gazdasági szabadságharc” idején, 2012-ben fel is merült, hogy a Valutaalap miért bír ilyen, az ország számára egyértelműen hátrányos következményekkel. Akkor ifjabb Lomnici Zoltán, a Fidesz-közeli mindenhez IS értő alkotmányjogász – aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a közmédia a szájába adta, mit kell nyilatkoznia – a G-nap előtti Magyar Nemzetnek nyilatkozott. (Sajnos a lap online archívuma nem tartalmazza a cikket, de nyilatkozat a Wayback Machine segítségével előhozható.)

Ifjabb Lomnici szerint az IMF kedvezményeit megállapító törvényerejű rendelet „több ponton ütközik az előző és a jelenlegi magyar alaptörvénnyel, például az IMF-et egyetlen magyarországi hivatal sem kötelezheti adatszolgáltatásra”. Úgy vélte, a szerződés olyan egyoldalú és tisztességtelen feltételeket tartalmaz, hogy ha nem az IMF, hanem más szervezet köt ilyet, azt a bíróság bizonyosan megsemmisíti. A Fidesz-közeli véleményvezér már 2012-ben megjegyezte:

a római jog óta az ilyen, csak az egyik félnek kedvező megállapodásokat „oroszlánszerződéseknek” szokták nevezni.

Elmondta: a hazai Alkotmánybíróság előtt azért nem lehet megtámadni a jogszabályt, mert nemzetközi szerződésről van szó, a hágai Nemzetközi Bíróság pedig csak államok egymás közötti vitás ügyeivel foglalkozik. Semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs az IMF érinthetetlenségét garantáló jogszabály megváltoztatására, kivéve, ha Magyarország kilépne a valutaalapból – fogalmazott.

Az NBB egyébként nem bír túl nagy súllyal a multinacionális pénzintézetek között. 380 milliárd forintnyi mérlegfőösszegével, mely az OTP hasonló mutatójának csupán negyvenede, még idehaza is csak a tizenhetedik legnagyobb bank lenne.