A szexuális irányultság nem jelent stigmát, az csak egy, de lényeges vonása az érintettek sokszínű személyiségének - írta közleményében az alapvető jogok biztosa és két helyettese pénteken a homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából pénteken, de az állásfoglalás gyanúsan egybecseng Kövér László fideszes házelnök botrányával.
Kövér László egy szerda esti zuglói fórumán az Index tudósítása szerint arról beszélt, hogy
„egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.”
Székely László ombudsman, Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes azonban a pénteki közleményben emlékeztetett, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1990. május 17-én törölte a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást, tehát a többségtől eltérő szexuális irányultság azóta hivatalosan sem minősül betegségnek.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a nemi identitás, a szexuális irányultság a sokszínű emberi személyiség alkotórésze, a személyiség magjához tartozó, megváltoztathatatlan tulajdonság, amelynek alapján senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Ezt mind Magyarországon, mind Európa-szerte számos jogszabály garantálja
- tették hozzá.
Azt írták, fontosnak tartják megemlékezni a világnapról, mert a kutatások szerint
a szexuális kisebbségeket gyakran éri megkülönböztetés, verbális vagy fizikai atrocitás, és az előítéletek hétköznapi megnyilvánulásaival is gyakran szembesülnek.
Emiatt sokan közvetlen környezetük előtt is eltitkolják identitásukat és félelemben élnek - írták. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felmérése szerint például az érintettek több mint kétharmada nem vállalja fel szexuális irányultságát kortársai és tanárai előtt – ismertették.
A rejtőzködés és az előítéletek azonban ördögi kört alkotnak - hívták fel a figyelmet -, mert
amíg a többségi társadalom tagjai nem találkoznak a közvetlen közelükben tőlük eltérő szexuális irányultságú vagy nemi identitású emberrel, addig csak sematikus képük lehet előítéleteik visszaigazolására.
A jogszabályi keretek tehát önmagukban nem elegendőek, további erőfeszítéseket kell tenni az érintettek bizalmának megszerzéséhez és megerősítéséhez, valamint egy biztonságos, élhető környezet megteremtéséhez - emelték ki.