Az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint hiába érkeznek a magyar kormány aktív asszisztálása és anyagi támogatása mellett keleti vendégmunkások tömegei Magyarországra, a számukra új otthont kínáló települések önkormányzatai arról sem rendelkeznek információkkal, hogy pontosan hányan, és kik érkeztek hozzájuk. Pedig nem ártana tudniuk róla, hogy a százalékokban mérhető hirtelen népességnövekedések mögött pontosan mi húzódik meg.
Korábban már írtunk arról, hogy Hatvanban is egyre több a keleti bevándorló, jellemzően ukránok és szerbek, bár utóbbiakra annyi volt a panasz, hogy mára kevesebbet hoznak belőlük. Ezek az információk viszont nem hivatalosak, hanem a helybeliek tapasztalataiból épülnek fel, az önkormányzat ugyanis
Legalábbis egyértelműen ez derül ki abból a jegyzői válaszból, amit a hatvani Jobbik elnökének, Rákócziné Lózs Csillának küldött dr. Szikszai Márta jegyző, miután az ellenzéki politikus adatigénylésben akarta tisztázni, kikkel kell együtt élniük a hatvaniaknak.
A jegyzői válasz alapján még a városszerte munkásalbérletekként kiadott házakról sincs semmi információjuk, hivatalosan mindössze egyetlen épületről (a volt Matáv-székházról) tudnak ami hivatalosan szállóként működik, de még ezzel az egy helyszínnel kapcsolatban is az volt minden adatuk a maximális kapacitáson (41 szoba, 224 fő) kívül, hogy idézzük:
„Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy milyen országból érkeztek a vendégmunkások a munkásszállóra, illetve mely cégek alkalmazzák őket, továbbá, hogy a városban ideiglenes munkavállalási engedéllyel hány fő tartózkodik, információval nem rendelkezünk”.
A hatvani jegyző válasza ráadásul nem egyedüli, hiszen mint megírtuk, Kecskeméten is úgy épül több száz külföldinek új munkásszálló, hogy a jegyző csupán a már meglévő és üzemelő munkásszállók kapacitását tudta megmondani a szintén jobbikos kérelmezőnek, azt már nem, hogy hány bevándorló van a városban, ők honnan jöttek, mit csinálnak, és mennyien jöhetnek még.
Ami viszont már biztos és hivatalos, hogy
Izgalmas kérdés, hogy mi lesz az utóbbi időben csúcsra járatott keleti bevándorlás vége. Az önkormányzatok ugyanis jól láthatóan
Eközben az állami propaganda továbbra is minden erejével a négy évvel ezelőtti röszkei eseményekre próbálja terelni a közfigyelmet, így a lakosság csupán apránként szembesül azzal, hogy már közel százezer keleti –ukrán, szerb, bolgár, indiai, török, stb- munkavállaló érkezett Magyarországra, bebetonozva az itt működő külföldi multik alacsony fizetési hajlandóságát, míg a magyarok tovább költöznek valamelyik nyugati országba.
Mindez eléggé más megvilágításba helyezi azt, hogy tényleg problémát lát-e a bevándorlásban az Orbán-kormány, vagy ahogyan az arab üzletembereknek is eladott letelepedési kötvények esetében láthattuk,
A Jobbik KSH-adatokra hivatkozva már 86 ezer betelepített emberről beszél, a kormány nem reagál az ügyre, pedig a vasárnapi EP-választás kapcsán végre magyarázatot adhatnának a szavazóiknak arra, hogyan fér össze a migránskampánnyal a keletiek állami finanszírozású, elhallgatott betelepítése.