A tavasz folyamán két alkalommal is sztrájkot kezdeményezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), miután a pedagógusok bérrendezését évről évre elhalasztja a kormány.
Első alkalommal, március 14-ére hirdetett a szakszervezet kétórás szolidaritási sztrájkot a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének munkabeszüntetése mellett. Azonban, 15 perccel a szolidaritási sztrájk megkezdése előtt e-mailt kaptak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete munkatársai az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központtól (KK), hogy
„jogellenesnek tartják az eredetileg aznap délelőttre szervezett szolidaritási sztrájkjukat, amivel a közszféra dolgozóinak sztrájkjához szerettek volna csatlakozni.”
A munkabeszüntetésben alig egy tucat KK-s iskola vett volna részt országszerte, ám az utolsó pillanatban egy kivételével mindenhol lefújták a sztrájkot.
Nem sokkal utána, május 29-ére szervezett munkabeszüntetést a PDSZ. A szakszervezet elnöke, Szűcs Tamás szerint azért kezdeményezték a sztrájkot, mert követelték a pedagógusbérek rendezését, minimálbérhez kötését, a kézivezérelt rendszer decentralizálását, illetve a gyakornoki rendszer eltörlését, hogy a pályakezdők is pedagógusnak minősüljenek.
Ugyanakkor a meghirdetett időpont előtt 2 nappal a PDSZ visszavonta a sztrájkfelhívást. A szakszervezet a közleményében akkor úgy fogalmazott, hogy
A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás azzal indokolta akkor a sztrájk felfüggesztését, hogy a bíróságtól nem érkeztek meg a sztrájktörvény által előírt határidőn belül a válaszok. A fenti okok pedig akadályozzák a jogszerű sztrájk megszervezését. Ugyanis a sztrájktörvény értelmében, a szakszervezetnek garanciát kell adnia a még elégséges szolgáltatások biztosítására. Ám a PDSZ amikor elküldte javaslatát a megfelelő garanciákról, akkor a tankerületek vagy nem válaszoltak, vagy az utolsó pillanatig vártak a munkabeszüntetés körülményeinek tárgyalásáról. Emiatt sikerült meghiúsítani az ágazati követelésekről szóló sztrájkot.
Szűcs Tamás az újabb sztrájk megakadályozása után a 168 órának kijelentette, hogy
„amennyiben minden hazai jogi lehetőséget kimerítettek, és nem lesz lehetőségük sztrájkolni, akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fognak fordulni.”
Arról, hogy amennyiben sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatásról a tankerületekkel, mikorra tűzhető ki leghamarabb egy új sztrájkidőpont, a szakszervezet továbbra sem tudott nyilatkozni, hiszen még az elsőfokú ítélet sincs a kezükben.
A PDSZ elnöke még februárban az Alfahírnek úgy nyilatkozott, hogy a sztrájkhalandóság óriási volt a pedagógusok körében. Kérdés, hogy a 2 sikertelen sztrájkkísérlet után is széleskörű lesz-e a munkabeszüntetés támogatottsága.
A hírek szerint országszerte több pedagógus is felvette az úgynevezett vadsztrájkot, amit ugyanakkor a szakszervezet elnöke Szűcs Tamás elutasított, ugyanis úgy véli, hogy olyan támadási felületet adna, ami a szervezetet véglegesen ellehetetlenítené.
Távol a megegyezés a kormánnyal
Február vége óta folyamatosan tárgyal a PDSZ az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) tagjaként a kormány képviselőivel a pedagógusok bérrendezésének érdekében. Ám a kormány, szemmel láthatóan időhúzásra játszik. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy a legutóbbi érdekvédelmi tárgyalásokon a kormány olyan helyettes államtitkárokat küldött el, akiknek nincs felhatalmazásuk, hogy bármilyen döntést hozhassanak.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár tárgyalás helyett, azt kérte a pedagógusok érdekvédelmi csoportjától, hogy fogadják el a kormány elvi álláspontját.
A PDSZ jelezte a kormány képviselője felé, hogy nem engedik el a minimálbérhez kötést. A szakszervezet szerint a sztrájkjog gyakorolhatósága érdekében minden jogorvoslati lehetőséget igénybe kell venni, és ez ügyben
el kell menni végre a falig.
Ez a történet kiválóan mutatja, hogy a sztrájktörvény megváltoztatása óta teljes mértékben ellehetetlenítették a pedagógus érdekképviseletet. A kormány hozzáállása a pedagógus szakszervezethez, pedig hűen tükrözi, hogy mennyire érdekli a romokban lévő oktatás állapota. Ezek után az a kérdés, hogy a PDSZ mennyire lesz képes (sikeresen) felvenni a harcot a kormánnyal szemben, hogy valóban megtarthassa az ágazati sztrájkot.