"Az alulfizetett pedagógusokra már nem lehet újabb terheket pakolni"

"Az alulfizetett pedagógusokra már nem lehet újabb terheket pakolni"

A köznevelési törvény módosításának vitájával folytatta pénteki munkáját az Országgyűlés. A törvénymódosító javaslatok szerint többek között megszüntetnék a magántanulói jogviszonyt, nem szólhatnának bele a szülők és a tantestületek az igazgatók kinevezésébe, illetve a tankönyvellátást is szabályozná a kormány.

Bódis József oktatási államtitkár szerint a kormány elkötelezett a minőségi oktatás mellett, éppen ezért váltak indokolttá a módosítások. Az óvodába járási kötelezettséggel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az óvodából kikerülő gyermekeknél jóval kisebb az iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azoknál, akik nem jártak óvodába.

Bódis szerint a magántanulói jogviszony kérdésében azért szükséges a pontosítás, mert jelenleg hihetetlenül széles skálán mozognak az ezzel kapcsolatos intézményi döntések.

„Nem szűnik meg a magántanulói státusz, csak az elbírálása más módon történik majd, és új elnevezése lesz. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek esetében az Alkotmánybíróság által kért garanciák is bekerültek a javaslatba”

– szögezte le Bódis.

"Már a látszatra sem ad a kormányzat" | Alfahír

Elvennék véleményezés jogát az iskolaigazgatók kinevezésénél a kormányzat. Semjén Zsolt javaslata szerint teljesen zárttá tennék az oktatási intézmények vezetőinek megválasztását.

 

Pedagógiai elfekvő

A Jobbik országgyűlési képviselője, Ander Balázs szerint az érintett módosításokat elvetik az érintettek. Ander kiemelte, hogy

a kormány megint úgy hozott döntéseket, hogy a szakmai szervezetekkel nem is egyeztetett.

A jobbikos politikus hozzátette, hogy a közoktatási rendszer nem biztosítja a mobilitást, a szakképzést pedig egy "pedagógiai elfekvővé" alakították.

A magántanulói jogviszony eltörléséről úgy fogalmazott, hogy

„a módosítás olyan kapukat zár be, amelyek eddig a közoktatással elégedetlen középosztálybeliek számára volt adott… Mi lesz a nyolcezer magántanulóval és azokkal a diákokkal, akikkel valóban foglalkozni kellene?”

- tette fel a kérdést.

Ander Balázs arról is beszélt, hogy a Magyarországon a pedagógusok, így is rendkívül leterheltek és alulfizetettek, így több terhet már aligha képesek a vállukra venni.

Se pénz, se megfelelő feltételek

Az LMP képviselője, Ungár Péter elmondta, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége sem támogatja a törvényjavaslatot, a többi között azért, mert a fogyatékos tanulók esetében a magántanulói státusz kényszer, nem a választható alternatívák egyike. Konkrét példákat ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába vannak törvényi előírások, hiányoznak a specifikus fejlesztés feltételei, főként vidéken.

Ungár hangsúlyozta:

„nem tudni, mit jelent az egyéni tanrend, azt ugyanis rendeletben fogják szabályozni, de annak tartalmáról nem lehet tudni. Akármilyen törvényt hoznak, ha nem adnak több pénzt, lényegtelen, mit írnak bele a törvénybe”

Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek az SNI-s gyermekek | Alfahír

Az elmúlt években növekedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma Magyarországon. A statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy az elmúlt 2 évben több mint 3 ezerrel lettek többen, így már közel 92 ezer fiatalról beszélhetünk.

Szél Bernadett szerint ez az

előterjesztés merénylet a gyermekek ellen.

Mint fogalmazott: a szakemberek szerint nem uniformizálni kell a gyermekeket, ehhez képest a mostani törvényjavaslat gyakorlatilag minden választási jogától megfosztja a szülőket és a gyermekeket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Tapolczai Gergely a felmerülő aggályokra úgy válaszolt, hogy szerinte a változtatás kevéssé befolyásolja a speciális nevelési igényű gyermekek jövőjét. A magántanuló fogalma változik meg, amelyben szerinte senki nem látott nagy problémát, a speciális nevelési igényű gyermekeket képviselő szervezetek sem.