Kiakadt a román külügy a nemzeti összetartozás emlékévén

Kiakadt a román külügy a nemzeti összetartozás emlékévén

Kedden nyilvánította a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének. A történelmi tényekre igencsak érzékeny román külügy ezzel kapcsolatban juttatott el egy közleményt, az MTI-hez, amelyben leszögezik: 

elfogadhatatlannak tartanak minden olyan próbálkozást, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul", mivel ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO, illetve európai uniós tagállam.

A román külügyminisztérium megalapozatlannak tartja és elutasítja az országgyűlési határozat indoklását, mivel Románia szerint nem léteznek olyan "máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott". A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat "beállítja".

Már a román politikusok zsebét is magyar közpénzzel tömik | Alfahír

A román baloldal politikusa is pénzt nyert azon a pályázaton, amelyet a magyar kormány 2017-ben az RMDSZ segítségével bonyolított le az erdélyi Mezőségen. A Magyar Hang járt utána, hogy mi lett a sorsa a két évvel ezelőtti pénzosztásnak, amely alapvetően a határon túli magyaroknak lett kitalálva.

A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták. Bukarest elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve, vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy "egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által".

A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, "modellértékű" rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. És, hogy hogyan működik a valóságban ez a "modellértékű" rendszer, amelyben a többek közt magyar nyelvű egyetemeket lehetetlenítenek el? Így:

Úzvölgyi temetőgyalázás: A román belügy szerint a hatóságok "teljesítették küldetésüket" | Alfahír

Carmen Dan román belügyminiszter szerint az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást. A tárcavezető hétfői sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre.

Úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak fel kell kötnie a gatyát, ha azt szeretné, hogy a magyarországi román kisebbség is ugyanolyan "jól" érezze magát szülőföldjén, mint az erdélyi magyarok.